Liptóújvár / Liptovský Hrádok
A Szepesség, a Tátrák ás Sáros
Liptóújvár / Liptovský Hrádok 635 m magasságban épült város a Tátrai Nemzeti Park legnyugatibb zónájában. 1782-ben itt szervezték meg Európa első erdészeti iskoláját, ahol ma is folyik erdészképzés. A katolikus plébániatemplom a XVIII. század végén épült klasszicista stílusban. Értékesek korabeli freskói (Lerch József művei), s itt látjuk a királylehotai születésű Stróbl Alajos Szent Ferenc-szobrát. A templom harangtornya barokk műemlék. A várat a XIII. században építtette Csorba comes, a birtokot szerző Dancs fia, hogy a környéken összeharácsolt birtokait védje. A vár később a Pongráczoké lett, majd mozgalmas történetében annyi volt az egymást kiakolbolító tulajdonos, rablólovag, huszita vezér, hogy leírni is hosszú. Akadt köztük király, királyné, sőt erdélyi fejedelem is. 1553-ban Balassi Bálint apja, Balassa János kapta Ferdinándtól mint zálogbirtokot a hozzá tartozó szlovák falvakkal együtt, s a költő itt töltötte ifjúságát. A vár a kuruc háborúk során dőlt romba. A várrom mellett, a Hviezdoslav utcán álló reneszánsz kastély a Néprajzi Múzeum székhelye. Igen értékesek népviseleti, népi ipari, történelmi és népművészeti gyűjteményei.
