Dunaszerdahely városa sorra „fedezi fel” azokat a szülötteit, személyiségeit, akik a maguk idejében nagyot alkottak. Vámbéry Ármin mellett, akiről teret és iskolákat is elneveztek, mostantól Csaplár Benedek egykori rendkívüli paptanár és tudós neve is ismertebbé válik. 2016-ot az ő emlékévének nyilvánította a város, róla nevezték el a városi művelődési központot és november 30-án emlékkonferenciát is szerveztek a tiszteletére.
A Csallóközi Múzeumban összegyűlt vendégeket elsőként A. Szabó László alpolgármester köszöntötte, kiemelve, hogy egy rendkívüli ember életének megismerése céljából szervezték a konferenciát, akire a város méltán lehet büszke.
Mons. Szakál László János dunaszerdahelyi esperesplébános köszöntőjében kihangsúlyozta, Csaplár Benedek olyan ember volt, aki nem választotta szét a tudományos világot az Isten által teremtett világtól.
Az emlékév jelentőségéről és az ahhoz fűződő rendezvényekről beszélt Karaffa Attila városi képviselő, a kulturális bizottság tagja, kiemelve, hogy a piarista tudós emlékének méltó őrzése egyben történelmünk megőrzése is az utókor számára.
Paptanár és polihisztor
Nagy Attila helytörténész, a Csaplár Benedek Adattár vezetője élvezetes, korabeli idézetekkel tarkított előadásában elénk tárta az 1821-ben, Újfalun (Dunaszerdahely része) született paptanár és tudós életútját. Kiderült belőle, hogy Csaplár már 16 évesen belépett a piarista rendbe, és élete során számos helyen tanított. Tanítványai imádták, mert annyira lehengerlő stílusban adott elő. Végtelenül szerény és alázatos ember volt, nagyban hozzájárult többek között ahhoz is, hogy Dunaszerdahelyen új katolikus iskola épüljön a 19. század közepén.
Nagy Attila (Fotó: a szerző)
„Olyan személyiségről van szó, hogy ha helytörténettel vagy Csallóköz történelmével foglalkozunk, akkor kikerülhetetlen. A mitológia alapjait teremtette meg. Ő gyűjtötte össze Tündér Ilona történetét, mégpedig tudományos szinten. Egy olyan szellemiséget képviselt, amely által nemcsak tudományos körökben volt eléggé elismert, hiszen az MTA-nak is levelező tagja volt, hanem a magyar folklór egyik legelső munkatársa is. Ipolyi Arnolddal együttműködve és őt segítve próbálta a néphagyományokat gyűjteni és megőrizni számunkra. Mai szóhasználattal élve, polihisztor volt” – nyilatkozta előadása után a Felvidék.ma-nak Nagy Attila.
Elmondta, hogy Csaplár minden adott területet, amit vizsgált, vagy amelyet kutatott, azt maximális erőbedobással tette. Az 1848-49-es forradalom leverését követő időszakban rengeteg újságcikkben állt ki a nemzeti ügyek mellett. Kár, hogy hosszú életét életművéhez méltatlanul kellett befejeznie.
A konferencia résztvevői (Fotó: a szerző)
„Egy anarchista 1906-ban egy reverendában sétáló idős papot látott és megtámadta. Csaplár olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy ezekbe pár nap múlva belehalt. Tulajdonképpen vértanúhalált szenvedett. Egész életében papként élt, de végig az emberek között és azok szolgálatában” – mesélte haláláról a helytörténész. Nem rejtette véka alá azt sem, hogy Csaplár emlékének ápolásával arra szeretnék ösztönözni a városiakat, figyeljenek fel jobban jeles elődeikre, akiket sajnos elfelejtettek. Minden ilyen ember rendkívüli szereppel bírt valaha, a maga idejében, és ha visszatekintünk ezekre az életutakra, a mai ember számára is komoly példák lehetnek.
Megelevenedett a múlt
Az emlékkonferencia további részében Dunaszerdahely és környékének múltja elevenedett meg a jelenlévők előtt. Karaffa János Marczell Mihályról, a város neves szülöttjéről, akit a legnagyobb hatású katolikus nevelőként tartanak számon, írt előadását – betegsége miatt – Karaffa Attila olvasta fel.
Józsa Attila (Fotó: a szerző)
Józsa Attila, a Comenius Egyetem Cirill és Metód Római Katolikus Teológiai Karának adjunktusa az egyházlátogatási jegyzőkönyvek „világába” kalauzolta el a konferencia résztvevőit. Ezek a jegyzőkönyvek azért értékesek a mai kor embere számára, mert részletesen leírják az egykori templomok, temetők állapotát, vagyis fontos források a kutatásokhoz.
Bevilagua Olga (Fotó: a szerző)
A Csallóközi Múzeum megalakulásának körülményeiről és tárgyi emlékeiről adott elő Bevilagua Olga muzeológus, Zsidó János esperesplébános pedig a város védőszentjének, Szent Györgynek misztikus alakját idézte fel.
A rendezvény a Csaplár Benedek Adattár, mely a város történelmének digitális feltérképezésére jött létre, rövid bemutatásával ért véget.
