Kereken ötven éve foglalkozik M. S. mester munkásságának elemzésével Mojzer Miklós művészettörténész. A kiváló tudós, a Szépművészeti Múzeum korábbi főigazgatója az M. S. mester-díj idei átadása után beszélt most készülő könyvéről.
Az Epres-kertben a kilencedik alkalommal adták át az európai szellemiségű képzőművészeti elismerést, az M. S. mester-díjat. A különleges bronz kisplasztikát – Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását – az idén egy pozsonyi mester, Gáspár Péter vehette át.
A díjat Mihály Gábor szobrász és Molnár Pál újságíró alapította, hogy fönnmaradjon a XVI. század egyik legnagyobb magyar alkotójának, a nevének kezdőbetűiről ismert M.S. mesternek a neve. A kuratórium, amelyben részt vesznek az előző évek díjazottjai is, minden év augusztusában dönti el, hogy ki legyen az adott év kitüntetettje. A díjazott megkapja Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész kisplasztikáját, amelynek ihletője a XVI. században dolgozott M.S. mester Vizitáció című oltárképe, Mária és Erzsébet találkozása, amikor a két áldott állapotban levő nő gyengéden megfogja egymás kezét. Ezen felül oklevelet vehet át a kitüntetett, ez alkalommal az első határon túli magyar művész, az 51 éves pozsonyi Gáspár Péter, akinek számtalan köztéri szobra van a Felvidéken. Révkomáromban áll például Luxemburgi Zsigmond emlékműve és Kaszás Attila szlovákiai születésű színművész életnagyságú szobra, Kassán pedig Márai Sándor író ülőszobra.
Az M.S. mester-díjat tavaly Tenk László festőművész kapta..A kitüntetettek között van Kárpáti Tamás festőművész, Rieger Tibor és Kő Pál szobrász, valamint Varga Dezső restaurátor, M.S. mester képeinek gondozója.
M.S. mester több mint fél évezredes titkának megfejtéséhez talált nyomra egy neves magyar művészettörténész. Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója M. S. mester azonosításában ért el különleges kutatási eredményeket. Erről az M. S. mester-díj átadásai utáni szakmai beszélgetésben, a Képzőművészeti Egyetem Epres-kertjében mondott részleteket a tudós.
A szeptember 24-én délután megtartott ünnepély után Mojzer Miklós művészettörténész a titokzatos festő, M. S. mester azonosítása ügyében végzett kutatásairól tájékoztatta az érdeklődő képzőművészetet. A rejtélyes középkori festőről eddig annyit tudtunk, hogy a selmecbányai vártemplom számára készített nyolc táblaképet, ezek egyikén az 1506-os évszám olvasható. A török támadás miatt a vártemplomot még a XVI. század első felében átalakították, így a nyolc táblakép vándorútra kelt. Közülük ma hétről tudunk, ezek a XIX. században kerültek elő. Négy M. S. mester-kép az Esztergomi Keresztény Múzeumban csodálható meg, egy – a leghíresebb – kép a Nemzeti Galériában függ, ennek címe Vizitáció; a kép egy részlete alapján készült az M. S. mester-díj. Egy kép pedig egy franciaországi múzeumban van: ez a festmény tartalmazza M. S. mester feltételezett önarcképét. A Jézus születése táblakép egy felvidéki templomot, a Sekmecbánya mellett található Anton-Antal templomát díszíti.
A csodálatos festmények alkotójáról évszázadok óta csak feltételezések keringenek. Mojzer Miklós a fél évszázados kutatás eredményeként nyomokra bukkant. Megállapításai szerint M. S. mester a közép-európai térség szülötte volt, egy ismert műhelyben tanult, és egy híres magyar főúr megrendelésére alkotta táblaképeit. A kutató az M. S. jelzés feloldását is közölte az érdeklődőkkel, ennek szélesebb körű nyilvánosságra hozása azonban annak a könyvnek a feladata, amelyet Mojzer Miklós most ír. A kötet háromötöde van készen – jelezte a kutató.
A tudós érzékeltette azt is, hogy koncepciójának szélesebb körű elfogadása várhatólag hosszabb időt vesz igénybe, jelenleg ugyanis más tudományos prekoncepciók alapján dolgoznak például a német vagy a lengyel művészettörténészek.
Forrás: www.preshaz.eu
Felvidék Ma
