Megtalálták Pázmány Péter jezsuita hittudós, bíboros és esztergomi érsek sírját és földi maradványait a pozsonyi Szent Márton-dóm szentélyében – adta hírül a Szlovák Püspökkari Konferencia sajtóosztálya. Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek január 23-án tartott szentmiséje után jelentette be, hogy megtalálták a Szent Márton-dóm szentélye alatt a magyar katolicizmus egyik legnagyobb alakjának, Pázmány Péternek földi maradványait. Részletes információkkal csak a későbbiekben szolgálnak majd az egyház képviselői, miután alapos régészeti és antropológiai vizsgálatnak is alávetették a maradványokat.
Pázmány Péter a 17. századi magyar katolikus megújulás legnagyobb alakja. 1570-ben Nagyváradon született előkelő protestáns köznemesi családban. 13 éves korában tért át katolikus hitre, majd négy év múlva belépett a jezsuita rendbe. 27 éves korában pappá szentelték, s hamarosan megmutatkozott egyedülálló tehetsége. Ékesszólásával, ragyogó logikájával és hatalmas tudásával sikeresen szállt szembe a protestáns prédikátorokkal. Forgách Ferenc esztergomi érsek pártfogásába veszi őt, s Pázmány hamarosan követi is az esztergomi érseki székben. Pázmány Péter szavának és tollának erejével az addig túlnyomórészt protestáns országot ismét katolikussá tette. Visszatérítette többek között az Apponyi, Bánffy, Batthyány, Csáky, Esterházy, Forgách, Nádasdy, Rákóczi, Wesselényi és Zrínyi családokat is. Nagyszombatban egyetemet, Bécsben papnevelő intézetet, Pozsonyban jezsuita kollégiumot alapított. Legjelentősebb hitvédő műve az „Isteni igazságra vezérlő Kalauz”, amely korának vitás hitbeli kérdéseit tárgyalja, és a katolikus álláspontot védelmezi. Pázmány Péter, aki mint író, hittérítő és szónok egész korának meghatározó személyisége volt, 1637-ben Pozsonyban halt meg.
Felvidék Ma
