A jordániai Hold völgye, a kolumbiai „Kávéút” és a Kárpátokban, Szlovákia és Ukrajna határmenti területein fekvő ősbükkösök, a kenyai Jézus-erőd, a vietnámi Ho-dinasztia fellegvára és az etiópiai Konso kulturtáj is felkerült több más jelölt mellett az UNESCO világörökség-listájára.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezetének honlapja szerint a németországi Alfeldben lévő Fagus-művek, a szudáni Meroé régészeti területei, a barbadosi Bridgetown és helyőrsége, a Japánban lévő Hiraidzumi, valamint a lombard hatalom időszámításunk szerint 568-774 közötti itáliai helyszínei is a világörökségi részeit képezik.
A Kárpátok ősbükkösei Szlovákia és Ukrajna területén fekvő, érintetlen állapotban fennmaradt, mérsékelt égövi erdőség. 185 kilométer hosszan húzódik. Az ősbükkösben lombhullató fák (juhar, kőris, szil) különleges példányai fordulnak elő. A kutatók számára nagy értékkel bír ez az érintetlen terület, mert tökéletes példája annak a komplex ökoszisztémának, amely a mérsékelt égövre oly jellemző.
A kolumbiai kávétermelő vidékek a fenntartható és termékeny mezőgazdasági területek kiemelkedő példái. A „Kávéút” hat földművelési területet ölel fel, amelyen belül 18 városközpont található a Nyugati- és Keleti-Kordillerák térségében. A 800-1200 méter magasan fekvő lejtőkön termesztik a világhírű kolumbiai kávét.
A Ram-vádi, azaz a Hold völgye a jordániai Akabától 70 kilométerre északkeleti irányban található, a Ram folyó kiszáradt medrének környéke, a világ egyik legszebb sivatagi tája. A legkülönfélébb színű homokdombok és a legváltozatosabb formájú és méretű sziklaképződmények váltogatják egymást. A beduinok lakta tájon a formákat a rendszertelen, heves esőzések, a finom részleteket a szinte sohasem múló szél munkája alakította ki.
Az alsó-szászországi Alfeldben lévő Fagus-műveket Walter Gropius tervezte 1911-ben. A gyár a később világhírűvé vált építész első műve volt, amelyet a modern építészet kulcsépületeként tartanak számon. A gyárban ma is készülnek kaptafák, az egykori raktárban múzeumot rendeztek be.
A szudáni Meroé régészeti területei a Nílus és az Atbara folyók között terülnek el, a vidék a Kusita Királyság hátországaként működött az időszámításunk előtti VIII. századtól a Krisztus utáni IV. századig.
A barbadosi Bridgetown és helyőrsége szintén felkerült a világörökségek listájára. A brit gyarmatosítás építészetének kiemelkedő példája a XVII-XIX. században épült, jó állapotban fennmaradt város, valamint a számos történelmi épületet magába foglaló helyőrség.
A márciusban szökőár által sújtotta japán Hiraidzumi térségében lévő buddhista templomok, kertek és történelmi emlékhelyek is a világörökség részévé váltak, ugyanúgy, ahogy a lombard hatalom időszámításunk szerint 568-774 közötti itáliai helyszínei is.
Utóbbihoz hét fontos épületcsoport tartozik, amelyek erődítményeket, templomokat és kolostorokat foglalnak magukba. A történelmi emlékek tanúbizonyságot tesznek a longobárdok térhódításáról, akik az észak-európai területekről érkeztek, Itáliában kialakították saját kultúrájukat és hatalmas területeket irányítottak a VI-VIII. században.
A Konso kultúrtáj egy 55 négyzetkilométeren elterülő teraszos terület, több mint négyszáz éves múltra tekint vissza – mutatott rá a páratlan afrikai látkép jelentőségére az UNESCO, amely a kenyai Mombasa Jézus-erődjét is a világörökségi listára vette. Az erődöt a portugál gyarmati uralom idején, 1593 és 1596 között építették a város védelmére.
Világörökségi rangra emelkedett a vietnámi Ho-dinasztia fellegvára, amelyet a fengsuj alapelvei szerint építettek a XIV. század végén. A citadella, a birodalmi város új stílust képviselt a Délkelet-Ázsiában.
Hasonló döntés született az ősi alpesi cölöpházakról, Franciaország, Svájc, Olaszország, Ausztria és Szlovénia közös javaslatáról is.
A világörökség részévé váltak az egyesült arab emírségekbeli al-Ain kultúrtájai is: Hafit, Hili, Bidá bint Szaúd és az oázisterületek, a spanyolországi Sierra de Tramontana (Serra de Tramuntana) kultúrtáj, a perzsa kertek Iránban, valamint a Szelim-mecset a törökországi Edirnében.
Tovább bővült a természeti kincsek listája is: az UNESCO döntése értelmében immár a Watt-tenger teljes német szakasza védettséget élvez. A terület egy 9500 négyzetkilométeres része már 2009-ben felkerült a világörökségi listára.
Az UNESCO világörökség bizottsága június 29-ig tartja Párizsban 35. közgyűlését, amelyen összesen több tucatnyi új természeti és kulturális helyszín felvételéről döntenek.
mti, Felvidék.ma
