(Fotó: Varga Tibor, facebook)

Már a köztársasági elnök, Zuzana Čaputová és hivatala is érdeklődik a Sajó folyó katasztrófájáról. Erről tájékoztatott Alsósajó község hivatalos Facebook-oldala. „A munkálatok előrehaladását, a megtett intézkedéseket és a megoldásra váró problémákat tegnap az elnöki hivatal munkatársai és tanácsadói is megtekintették a község polgármesterével együtt” – olvasható a bejegyzésben, amelyből kiderül, a köztársasági elnök érdeklődik a folyót érintő környezeti katasztrófa felől és annak megoldásáról.

Mint írják, a környezeti katasztrófa megoldására irányuló munka „egyre jobban halad”. Tájékoztatásuk szerint a víz közvetlenül a bányába történő elvezetésére irányuló tevékenység folytatódik, és már láthatóak az eredmények. Az Ércbányák állami vállalat méréseire hivatkozva továbbá azt írják, a februári és márciusi helyzethez képest a Gabriella-aknából több mint 90 százalékkal kevesebb szennyezett bányavíz kerül a folyóba – a folyót leginkább szennyező vas tekintetében ez akár 95 százalékos csökkenést is jelent.

Mint ismert, május végén, több mint száz nappal azután, hogy az európai jelentőségű védett területen folyó Sajót vörösre festette a rozsda, a jelenlegi tulajdonos, az állami Ércbányák vállalat a bányamentő szolgálat közreműködésével a közel 400 méter mély bánya hatodik szintjéről a bánya mélyebb részeibe áramló vizet közvetlenül a felszínre terelte, megakadályozva, hogy a régi vasércbánya mélyebb részeivel szennyeződjön. Peter Žitňan, az állami vállalat igazgatója szerint egyidejűleg más munkálatokat is végeznek, hogy megakadályozzák a maradék víz kiáramlását a bánya mélyebb részeiből.

Akár sikertörténet is lehetne, de nem az. A hivatalok, láthatóan az önkormányzat, de még a környezetvédelmi minisztérium is elégedett a kármentéssel, amelynek során arra is volt a megrendelő Ércbányáknak gondja, hogy 24 órás őrző-védő szolgálatot rendeljen a megépült sorompó mellé, amely most már megakadályozza, hogy bárki megközelítse az alsósajói vasércbánya Gabriella-aknáját, ahonnan öt hónapja ömlik a szennyezett bányavíz.

Mint írtuk, az elmúlt hónapokban három különböző ichtiológiai vizsgálat is megerősítette, hogy több tíz kilométeren kipusztult a Sajó élővilága és továbbra sincs megoldás a folyó revitalizációjára.

Erre mutat rá az Alsósajó község bejegyzésének egyik kommentje is, amelyben a köztársasági elnöknek küldött levelükből egy részletet nyilvánosságra hoztak. Ebben azt írják, hogy a folyó vize továbbra sem tiszta és előfordul, hogy változik a színe.

Mint írják:

„Vannak napok, amikor a folyó tiszta, de vannak napok, amikor erősen szennyezett. A jelenlegi helyzet változékonysága miatt tehát nem tekinthetjük a problémát megoldottnak.

Továbbra is szükségünk van a probléma megoldásában való aktív részvételre, és az illetékes hatóságok felhívására, hogy ne bagatellizálják el a folyó helyzetét, és hogy elkerüljük a negatív környezeti hatásokat az elkövetkező évtizedekben”.

Ebből látszik azért, hogy még a helyi önkormányzatot sem tudja megnyugtatni a jelenlegi helyzet. Erre mutatott rá korábban Orosz Örs, a Szövetség politikusa is, illetve Michal Wiezik (PS) európai parlamenti képviselő. A rozsnyói horgászszövetség aktivistáival arra figyelmeztetik a – főleg a régiókban élő – lakosságot, hogy hiába látszatra tisztább a folyó, február közepétől 2,5 tonna arzén ömlött bele, további nehézfémek mellett.

Akik most a kevésbé zavaros Sajónak örülnek, elfelejtik, hogy a hónapok óta a folyó fenekén felhalmozódott üledékben található mérgező anyagok koncentrációja elérte az 5 gramm/kilogrammot – állítja Wiezik, hozzátéve, a folyó medrében több tíz kilométeren veszélyes hulladék hever a folyóban. Varga Tibor helyi horgász, a rozsnyói kórház sebészorvosa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy

az arzén rákkeltő, csökkenti a vérképződést, terhesség alatt károsíthatja a magzatot és halálosan mérgező.

Mivel a Sajó környezeti katasztrófája kapcsán már komoly egészségügyi kockázatnak vannak kitéve a helyi lakosok a kutak és az ivóvízkészletek esetleges szennyeződése kapcsán, az európai parlamenti képviselő átfogó elemzéseket rendelt a veszélyeztetett területeken lévő kutakról, melyeknek az eredménye megállapította, hogy a folyó közvetlen közelében lévő kutak vize nem iható. „A folyó közelében vizsgált kutak 80 százalékában a vas jelenléte meghaladta a megengedett határértéket, és ami még aggasztóbb, az egyik mintában a mangánra vonatkozó határérték 20-szoros túllépését regisztráltuk” – tájékoztatott Wiezik.

Varga Tibor aktivista, a rozsnyói kórház orvosa hozzátette,

világos számára, hogy az illetékes hatóságok nem törődnek a folyó élővilágával, de hogy közömbösek a polgárok egészsége iránt is, nem érti.

„Arzénről beszélünk. Már a középkorban is használták a kellemetlen emberek eltávolítására. A halálos dózis egy ember számára körülbelül 100 milligramm, s naponta 6,5 kilogrammot hoz a felszínre a bányavíz! Ez a mennyiség 65 ezer ember halálát okozhatná. Voltak napok, amikor 28 kiló arzén, félfém, került a felszínre és szennyezte a folyót, ezzel együtt a talajvizet és a talajt – mutatott rá.

Varga doktor kiemelte, elemzéseik szerint a folyó vizében a felszíni vízben az arzénra vonatkozó felső határérték tízszerese a felszíni vízben lévő arzénre vonatkozó felső határértéknek, a folyó fenekén lévő üledékben pedig az arzéntartalom majdnem ötvenszerese a bányavíz beömlése feletti értéknek, azaz 1 kilogramm üledék helyenként több mint 1 gramm arzént tartalmaz. „Azt akarjuk, hogy a következő években vagy évtizedekben növekedjen a rákos megbetegedések, az abortuszok vagy a súlyosan sérült csecsemők száma a Sajó mentén? – tette fel a kérdést.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a folyó nem áll meg a szlovák határnál. A Greenpeace Magyarország június 7-én nyilvánosságra hozott jelentése szerint a Szlovákiából eredő szennyezés már elérte a folyó magyarországi szakaszát is – az üledékminták arzéntartalma meghaladta a talajra vonatkozó határértéket. „Az arzén nagyobb mennyiségben akut méreg, és már kisebb mennyiségben rákkeltő, illetve nagyon mérgező a vízi élővilágra és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okoz. Ezért mindent meg kell tenni, hogy ivóvízbázisainkat semmilyen mértékben ne érintse az arzénszennyezés, illetve ne maradjon meg a toxikus anyag az élővizek üledékében” – tették hozzá a jelentéshez.

Kerestük a Greenpeace szlovákiai kirendeltségét, akik kedves válaszlevélben értésünkre adták, nem tudnak válaszolni a kérdéseinkre, és nem tudnak foglalkozni Szlovákia történetének legnagyobb környezeti katasztrófájával. „Köszönjük szépen a megkeresést, de mivel Szlovákiában csak egy nagyon kis csapatunk van, sajnos nincs elég erőforrásunk ahhoz, hogy foglalkozzunk a Sajó folyóval kapcsolatos helyzettel. Ugyanakkor természetesen figyelemmel kísérjük a Sajó katasztrofális helyzetét, és a probléma kezdetétől fogva szoros kapcsolatban állunk magyarországi kollégáinkkal”.

Hozzátették, a folyóba ömlő mérgező szennyezés „nem olyan téma, amellyel a szlovákiai Greenpeace jelenleg foglalkozik”. Rávilágítottak, témájuk továbbra is az éghajlati válság enyhítése és a fosszilis tüzelőanyagok – különösen a fosszilis gáz problematikája.

(Szalai Erika/Felvidék.ma)