Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy jövőre 16 tagja lesz már az eurózónának, és ebből négy olyan tagja lesz, amelyek 2004-ben lettek EU-tagországok- derül ki a Világgazdasági Kutatóintézet(VKI) tanulmányából. Rácz Margit elemzése emlékeztet: májusban hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság nevében Almunia biztos javaslatukat arról, hogy 2009. január 1-jével Szlovákia alkalmas arra, hogy belépjen az euróövezetbe.
Az Európai Bizottság első számú előterjesztő a Miniszterek Tanácsa számára, így júniusban az ECOFIN-tanács e javaslat alapján fogja megtárgyalni a szlovák csatlakozást.Az ő javaslatuk kerül majd az Európai Tanács elé, és így születik meg a végső döntés. Általában a bizottság javaslata olyan perdöntőnek számít, hogy a hosszú döntési láncolatban nem változik meg a javasolt tartalom. A szlovák euróövezeti belépéssel kapcsolatban az EKB figyelmeztetett arra, hogy utolérő országként egyáltalán nem biztos, hogy Szlovákia folyamatosan teljesíteni tudja majd a bank inflációra vonatkozó előirányzatait. Hiába büszkélkedhet Szlovákia jelenleg 2,2 százalékos éves inflációval, ez önmagában semmilyen biztonságot nem ad a jövőre nézve, mert a szlovák korona a közös árfolyamrendszerben folyamatosan felértékelődött. Ez pedig a nyitott kis gazdaság számára komoly inflációmérséklő hatású mindmáig. Azután arról sem szabad megfeledkezni, hogy Szlovákiában államilag szabályozzák az energiaárakat. Az EKB figyelmeztet arra is, hogy a gyors fejlődéssel együtt jár bizonyos strukturális munkaerőhiány is, ami óhatatlanul gyors bérnövekedéshez vezethet. Tehát inflációs oldalról olyan kihívásokra utalt a közös jegybank, amelyek várhatóan akár gyors inflációnövekedéshez is vezethetnek a továbbiakban, vagy a reálkonvergenciát veszélyeztető növekedési ütem csökkenéséhez is.
Az eurózónában, létrejötte óta, különböző fejlettségű tagországok vannak. Alapító tagként került be Portugália, Spanyolország és Írország is. Mindháromban tapasztalható volt az EKB által meghirdetett inflációs célt és az átlagos harmonizált fogyasztói árindexet is meghaladó éves infláció.
Amikor 2007-ben Szlovénia csatlakozott az euróövezethez, akkor az önálló árfolyam-politika megszűnte utánebben az országban is megemelkedett a fogyasztói árak éves inflációs szintje. Az euró első tíz éve nemzetközi megítélésben igen sikeresnek látszik, hiszen stabil valutaként könyvelték el a közös valutát. A harmonizált fogyasztói árindex egy súlyozott átlag. Így, ha a fejlett, nagy, a gazdasági és monetáris unió (GMU) tagországaiban alacsony az éves infláció, akkor éppen az átlag jellegéből fakadóan a kisebb és általában kevésbé fejlett tagországokban akár magasabb is lehet az éves infláció.
Az elmúlt időszakban a tagországok inflációs szintje közti különbségek nem nőttek, sőt némi csökkenés is megfigyelhető.
TőzsdeFórum
