Neves vendégek és pártpolitikusok érkeztek Martosra július 20-án. A Martfeszt szombati napja is színes programmal várja a martaszállókat. A pozsonyi csatával és Esterházy életével nyitottak. Terítékre került a cigánykérdés, sorsunk Európában. Koraeste nemzetpolitikai kerekasztal volt.
A végső tenger és Esterházy János élete és mártírhalála
A martlakókat a kisszínpadon Benkő László A végső tenger című regénytrilógia szerzője köszöntötte a délelőtti órákban. Győry Attilával, Családi Könyvklub kereskedelmi vezetőjével többek közt a pozsonyi csata történelmi jelentéségéről is beszélgettek.
A történelmi előadásokat gyarapította a szabadegyetemen Molnár Imre előadása. Ilko Zoltán, a Via Nova Ics alelnöke köszöntötte a vendégeket, többek közt Szili Katalint, Duray Miklóst, Csáky Pált, Berényi Józsefet, az Esterházy szoborbizottság tagjait, Tamás Ilonka nénit, aki mindvégig részese a tábornak.
Molnár Imre áttekintést nyújtott gróf Esterházy Jánosról és családjáról. Vetített képes előadásnak elején a gróf édesanyját mutatta be. Családi indíttatásból a keresztény szocialista párt tagjává válik Kassán, később itt választják meg prágai országgyűlési képviselővé. A szociális érzékenység a keresztény és nemzeti pillér mellett komoly szerepet töltött be a politikus életében. Sokat tett a marginalizálódott csoportokért felkarolásáért, akikért felelősséget éreznek a magyar párt képviselői.
Nincs elveszett lélek, akiket hagynának kisodródni. Egyre több képviselőt tudnak bejuttatni a képviselő-testületekbe, az országgyűlésbe. A magyarság meghatározó tényezője a csehszlovák politikának. A felvidéki magyarság történelmének ezen időszaka még feltárásra vár – hangsúlyozta Molnár Imre. Idézett parlamenti beszédeiből, amelyben már akkoriban kulturális autonómiáról beszél.
Elismeréssel beszélt azon felvidéki politikai törekvésekről, amellyel mai politikusok újraértelmezik Esterházy János hagyatékát. Jogkövető politizálást folytatni egyértelmű, lelki-, erkölcsi értékek mentén lehet – emelte ki Esterházy politizálásából.
Halálra ítélésében Esterházy számára nem a szabadság, a rabság, az élet a halál voltak a kérdések. Életét felajánlotta a felvidéki magyarságért. Börtönkálváriájában rabtársainak vigasztalója. Isten, nemzet és a család a fontossági sorrend a hitvallásában. Tudatosan vállalja a szenvedést, emberként, politikusként. A felvidéki magyarságot szolgálja. Utolsó eszköze a kereszt és az erős hite – hangsúlyozta előadásában Molnár Imre. 
Esterházy Jánosban azt az embert kell tisztelnünk, aki életét adta felebarátaiért. Ez olyan egyetemes érték. Isten magyarként teremtett bennünket, ezért felelősséggel tartozunk Istennek magyarként megmaradni – mondta Esterházy, mellyel példát állít a mai felvidéki magyarságnak.
Molnár Imre elmondta Esterházy olyan emberi példát állított elénk, amely nemcsak bennünket magyarokat, hanem az európaiságot és a kereszténységet is gazdagítja. Ebből az értékből táplálkozhatunk. Mindannyiunknak meg kell találnunk ezt az Esterházy utat.
Molnár Imre arra buzdított, hogy köszönetünkből, hálánkból minden felvidéki közösségben helyezzünk el, ápoljunk egy-egy Esterházy emléket. Ezzel is arra törekedve, hogy Esterházy üzenete minél több emberhez eljusson.
Megérkezett Martosra Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzul asszonya.
Mi fáj a nyugatnak?
A déli órákban a tábor előadói Szili Katalin (egykori MSZP, most független) , Gulyás Gergely (Fidesz) és Schiffer András (LMP) országgyűlési képviselők.
A magyar kormányt ért kritikákról váltottak szót, ismertették az ellenzéki nézeteiket. A hallgatóság soraiból viszont éles kritikával illeték a magyarországi liberális és posztkommunista politikát.
Schiffer András elmondta, pártja azt gondolja, hogy a jelenlegi adórendszer nem igazságos, a különadók megtartása mellett ökológiai adók bevezetésében látnák az eredményt.
Szili Katalin hangsúlyozta, hogy jó volna, ha a címkézésen már túljutnánk. Kiemelte, hogy a jelenlegi kormány pl. a határontúliak ügyében sem vállalt fel annyit, amennyit meg tehetett volna. „Mi mai kiszolgáltatott világról azt gondoljuk, hogy inkább egy patrióta gazdaságra van szükség” – mondta Szili. Hozzátette: egy négykulcsos adórendszerre lenne szükség. A szociális biztonság megteremtésében tett törekvéseket támogatják, ugyanakkor hisz a sokszínűségben, még akkor is, ha társadalomról van szó.
Gulyás Gergely Közép-Európa országainak az együttműködését hangsúlyozta.
Örömnyomor – magyar-cigány együttélés lehetséges stratégiái
A kerekasztalon Rostás-Farkas György irodalmár, a cigányság hagyományainak és nyelveinek kutatója; Auxt Ferenc, az MKP országos elnökségének a tagja, a Rimaszombati járási szervezetének elnöke; Ravasz József, a dunaszerdahelyi Romológiai Intézet vezetője volt. A beszélgetést Samu István kultúrantopológus, a Via Nova Ics elnökhelyettese vezette. A résztvevők első körben arra keresték a választ, hogy a cigány vagy roma kifejezés-e a helyesebb megfogalmazás?
Rostás-Farkas elmondta kettős identitás erősít bennünket. A mi sorsunk összeölelkezett, s remélem, hogy össze is kapaszkodott a magyarsággal – mondta. Úgy véli, hogy európai jogra kell emelni a cigányság sorsát. Ő cigánynak vallja magát. Beszélt a gyűlöletről, elszegényedésről, de a szeretet emelte ki. Olyan országban szeretne élni, ahol nemcsak a halak és a madarak védettek, hanem a kisebbség is.
Ravasz József súlyos kérdésnek nevezte, hogy a roma társadalom miért tart napjainkban ott, ahol most tart. Szerinte inkább a roma definíció a helyesebb, mivel a cigány nem népnév, hanem a cigány egy ragadványnév, amelynek a jelentése kitaszított. A roma megnevezés embert jelent roma nyelven – tisztázta.
Tabuk nélkül beszéltek a romakérdésről. Terítékre került az a kérdés is, hogy morális válságban van-e a roma közösség, de erre egyértelmű választ nem tudtak adni. Ecsetelték a lehetséges roma jövőképet is.
Auxt Ferenc úgy látja, minél jobban elhanyagoljuk a felmerülő romakérdést, annál inkább nagyobb gondot gördítünk a gyerekeink, unokáink elé. Vázolta a koldulást, az uzsorásokat, a szociális fertőben-, az embertelen körülmények közt élők helyzetét. Lefestette a rimaszombati romatelepet, amit ott csak Feketevárosnak hívnak. Ezt követően tette fel a költői kérdést, hogy milyen jövő várhat az ilyen körülmények közt felnevelkedő gyerekekre.
Sorsunk Európában
Az Árgyélus-házban Csáky Pál közíró, volt MKP-elnök Németh Zsolt, külügyi államtitkárral és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökével beszélgetett.
Az előadás iránt nagy volt az érdeklődés. A már említett vendégeken kívül azt megtisztelte jelenlétével többek közt Szili Katalin, Lomnici Zoltán és Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsából, Haraszti Attila a KIM főosztályvezetője, Czimbalmosné Molnár Éva főkonzul, Berényi József és Farkas Iván, az MKP elnöke és alelnöke, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke.
Németh Zsolt elmondta, hogy Magyarország versenyképességét tovább kell növelni. Most az az időszak van, amikor nekünk nem igazán osztanak lapot. Viszont a gazdasági válság kezelésében nagyon jók az eredményeink – emelte ki. Hozzátette: „kifejezetten európai utat járunk. A szlovák féllel is pozitív párbeszédet folytatunk. A történelmünket tisztába kell tenni – emelte ki. Nagyon komoly elvarratlan szálak vannak a történelmi kérdésekben, ezek viszont nem múltról, hanem a jövőről szólnak.
A nyelvek és a kultúra szerepét elemezve elmondták, hogy az Európai Unióban mindez egy fontos kitörési pont, ugyanakkor kétesélyes kérdés.
Glatz Ferenc úgy véli, nem a történelmi kisebbségek fogják kiharcolni a kisebbségi jogokat, hanem az új kisebbségek. Ezért azt gondolja, hogy az új kisebbségekkel össze kellene fogni. A kultúrnemzet híve, s Európa is a kultúrnemezeteké lesz. A kulturális autonómia erősíti az államot – szögezte le. Mint mondta a nemzeti nyelvhez való hozzáférés szociális kérdés is, mert abban a pillanatban, hogy nem az anyanyelvén tanulhat valaki, szociális hátrányba kerül a többségi nemzettel szemben. Itt emelte ki az anyanyelvi oktatás jelentőségét.
Nemzetpolitikai kerekasztal
Hazánk, a Kárpát-medence címmel Molnár Judit (Szabad Újság) vezette. Vendégei Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség elnök, Kelemen Hunor, a Románia Magyar Demokratikus Szövetség elnöke és Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának az elnöke voltak.
Az együttműködés, együttgondolkodás terén a Pásztor István kifejtette, hogy egy-egy helyi kisebbségpolitikai eredmény az egész nemzetet erősíti, amely közös feladatvállalásban mindenkinek megvannak az adott feladatai.
Kelemen Hunor úgy fogalmazott, hogy a párbeszédet egy pillanatra sem szakíthatjuk meg, s át kell adnunk egymásnak a tapasztalatainkat. Nagyon fontos a szolidaritás megerősítése, az egymásra odafigyelés, meg tudjuk osztani egymással az elvárásainkat. Közös célunk, hogy ne adjuk fel szülőföldünket.
Répás Zsuzsanna a háromoldalú kapcsolatrendszert hangsúlyozta, amelyben Magyarország, a határon túli ország és az itt élő magyar kisebbség szerepel. Ezt nem könnyű elfogadtatni a szomszédos országokkal, hogy az adott országban élő kisebbségek véleményét is mindig kikérjük – fogalmazott Répás.
Az autonómiatörekvések kapcsán elmondta, hogy a magyar kormány háttértámogatást tud nyújtani, de lényeges, hogy a közösségben egy egységes akarat legyen, az alapcél egyértelmű legyen a helyi kisebbségek és a magyar kormány közt is.
Az asszimiláció kapcsán megjegyezte, hogy Felvidéken tapasztalható leginkább a magyarság beolvadása a szlovákságba. A magyar intézmények meglétét, fejlesztését tartják kulcskérdésnek. Kiemelte az külhoni óvodák ill. a külhoni kisiskolák éve programot, melyekben szakmai segítséget nyújtanak a szülőknek. E kérdésekben is zsákutcát jelentenek a vegyespártok megléte. Egy idő után pl. az iskola terén ez oda vezet, hogy már csak egy-egy magyar tagozat is elegendő lesz az oktatási intézményben.
A kettős állampolgárság kérdéséről folynak a tárgyalások Magyarország és Szlovákia között. Az ügy viszont belső szuverenitási kérdés, abban nem szólhat bele Magyarország. „Szlovákia ebben a kérdésben lassan magára marad” – mondta Répás, célozva Csehország legutóbbi példájára, amikor is jóváhagyta a kettős állampolgárságot. „Meggyőződésem, hogy a tárgyalási folyamatok eredményre fognak vezetni” – szögezte le a helyettes államtitkár.
Kelemen Hunor elmondta, Erdélyben 70%-os román többséggel állnak szemben, bármilyen törvényt elfogadhatnak, véghezvihetnek. A közigazgatási régiók bevezetéséhez szükséges az alkotmánymódosítás. Eredménykényt hozta fel, hogy a kulturális autonómia, a közösségi szimbólumok belekerülnek az alkotmányba.
A párbeszédnek nincsen alternatívája, így meg kell próbálni meggyőzni a többségi társadalmat a kisebbségi kérdések fontosságáról – emelte ki.
A polgári kezdeményezés kapcsán megjegyezte, magyar diplomáciától lobbit várnak, mivel ezek a kezdeményezések az európai békét szolgálják.
Pásztor István hangsúlyozta Vajdaság volt az, ahol 1992-ben először beszéltek autonómiáról. A megbékélés folyamata viszont az utóbbi hét évtized eredménye. 2010-ben megválasztották az első legitim magyar nemzeti tanácsot. Megmaradni csak úgy lehet, ha mi magunk rendezzük a kérdéseinket – hangsúlyozta. A törvény arról szól, hogy szerb állam bizony kérdéseknek a körét átadja a megválasztott közösségnek. Mindez azért fontos, hogy lehetőség legyen többlistás, titkos választásra; reális, valós hatáskörökkel, s ezekhez állami forrásokat is rendeljenek. A 260 000 közösségnek intellektuális potenciálja van, olyan értelmiségiek, akik a közösség érdekében össze tudnak fogni.
Cél a választásokon való talpon maradás, s érvényesülni csak akkor tudunk, ha az az ország, amelyben élünk érvényesül. Létre kell hoznunk olyan közösségi légkört, amely előbbre viszi a közösséget, jobban tudnak érvényesülni. A kettős állampolgárság felvételével erre nagyobb esélyük van a vajdaságiaknak is.
Berényi József kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy megvalósulhatott egy ilyen nyílt fórum, mint ez a szabadegyetem, ahol szabadon beszélhetünk a bennünket érintő lényeges kérdésekről. Kitartással napirenden kell tartani a kérdéseket, s ellen kell állnunk annak, hogy a szélsőségesek közé taszítsanak azért bennünket, hogy megvitassuk témáinkat. Ilyen az autonómiáért, az önmegmaradásunkért való küzdelmünk, annak érdekében, hogy megállítsuk a negatív trendeket.
A Brüsszelben folyamatban lévő polgári kezdeményezésekkel kapcsolatban elmondta, hogy nagyon fontos, hogy megszülessen egy olyan európai dokumentum, amely konkrét alapvetéseket tartalmaz többek közt az önkormányzatiság, a nyelv területén.
„Szlovákiában nem mi vagyunk a fontosak, hanem a nemzetközi megítélése. Ezért rezonál annyira, hogy Brüsszelben mit mondanak, így fontos az európai politika, hogy mindezzel sikerüljön a szlovákiai ellenállás falát is áttörni” – fogalmazott Berényi.
Önrendelkezés terén Felvidék volt a legtétovább. Az utóbbi időben azonban elkezdték az autonómia szó fogalmát tisztázni. 2006 után, miután a parlamenten kívül maradt a párt, az MKP újra tudja fogalmazni önmagát, s megfogalmazhatja az autonómia elképzeléseket, ill. minél szélesebb körben megismertetheti a felvidéki közösséggel. „Megmaradásunkhoz szükséges a felvidéki identitás kialakítása is, mert a szlovák-magyar identitás ártalmas” – tette hozzá Berényi.
Képgalériánk itt tekinthető meg.
A július 20-i nap részletes programja Eseménynaptárunkban ITT
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40791,40776,40516″}
