A következő esztendőben is az ideihez hasonló nagyságrendű forrást szán a magyar kormány a Kárpát-medencei örökségvédelmi programra. Idén Felvidéken a felsővályi és tornai templom újult meg. A programon kívül felújították az alsósztregovai kúriát, s jövőre a borsi kastélyon a sor.
Hölvényi György az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Hammerstein Judit az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős helyettes államtitkára és Répás Zsuzsanna a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára november 26-án közös sajtótájékoztatón számolt be a Kárpát-medencei Örökségvédelmi Program 2013. évi eredményeiről.
Identitásformálás és megőrzés, nemzetmegtartó erő, az európai egyetemes kultúra értékeinek megmentése – így foglalta össze a Kárpát-medencei örökségvédelmi program eredményeit a három együttműködő államtitkárság.
A projekt előzménye: csaknem tizenöt évvel ezelőtt indult először útjára a Kárpát-medencei örökségvédelmi program, amelyet 1999-ben az első Orbán-kormány vezetett be, és egészen 2003-ig élt 1,2 milliárd forintos keretet fordítva a határon túli műemlékek kulturális örökségvédelmére – idézte fel Hammerstein Judit. Ennek folytatásaként indult el a három államtitkárság összefogásával 2012-ben a Kárpát-medencei örökségvédelmi program – emlékeztetett a projekt keddi budapesti sajtótájékoztatóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Hammerstein Judit tájékoztatása szerint a kormány a program keretében tavaly 70 millió, idén pedig már 115 millió forintot fordított több tucat határon túli magyar műemlék felújítására.
Hammerstein Judit az MTI-nek beszámolt arról is, hogy a Kárpát-medencei örökségvédelmi programon kívül a magyar állam további határon túli műemlék-felújítási projektekben is részt vesz, egy szlovák-magyar EU-projekt keretében újulhatott meg például az alsósztregovai Madách-kúria, és a két állam hasonló együttműködésben tervezi a borsi Rákóczi-kastély rekonstrukcióját is.
„A program erős pillére a határon túli épített örökség védelme. A hármas együttműködést elsősorban a forrás szűke tette szükségessé, azonban más is indokolja: a műemlékek megóvása ugyanis nemcsak esztétikai és kultúrpolitikai, hanem egyházi és nemzetpolitikai kérdés is” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki hozzátette: a határon túli területeken zajló örökségvédelem a közösségek vokális identitásának megtartását, valamint az egyetemes európai kultúra értékeinek megőrzését egyaránt segíti.
Hölvényi György, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a program kultúr-, egyház- és nemzetpolitikai céljai egymástól elválaszthatatlanok, hiszen a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy a határon túli magyarok hitükben, kultúrájukban megerősödve közösségeket alkothassanak. Jó példa erre a korábban csaknem 50 évig elhagyatva álló alvinci református templom, amely felújítása után ismét egyházi hely lett, és így egy szétszóródóban lévő közösség éledt újra – jegyezte meg.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szintén hangsúlyozta, hogy a határon túli területeken a kulturális örökség megőrzésének jelentős nemzetmegtartó ereje van. A program keretében megújuló műemlékek a magyar jelenlét akár ezeréves bizonyítékai, emellett élő közösségi színterek is – mutatott rá.
A projektnek köszönhetően megújulhatott többek között a radnóti Kornis-Rákóczi-kastély, a mezőgecsei Kajdy-kúria, a vedresábrányi, a küküllővári, a szászsebesi, a székelydályai, a borbereki, az égei, a siteri, a felsővályi, a magyarvistai, a tornai és a huszti templom, és a magyar állam hozzájárult a gyulafehérvári székesegyház fejedelmi kapujának restaurálásához is – közölte a helyettes államtitkár.
Répás Zsuzsanna az MTI kérdésére azt mondta, hogy a projekt folytatását jövőre is hasonló nagyságrendű forrással tervezi a kormány.
„A kulturális örökségvédelem nemzetmegtartó erőként és identitásbázisul szolgál az ott élő közösségeknek: ezek az épületek a több mint ezeréves jelenlét bizonyítékai, miközben a mai közösségi élet színterei” – fejtette ki Répási Zsuzsa, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: az idei évben Magyarság Házában nyílt „Megújuló épített örökségünk – értékmentés a Kárpát-medencében” című tárlat körútra indult, így Beregszászon, Kassán, Rimaszombatban, illetve számos erdélyi helyszínen lesz majd látható.
mti, kultura.hu nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”30248″}