Az alapiskolák kilencedikeseinek idei tesztelése is igazolja, hogy a legnagyobb munkanélküliségű járásokban születnek a leggyengébb eredmények.
Az alapiskolák kilencedikeseinek idei tesztelése rosszabbul sikerült, mint tavaly. Matematikából akkor az országos átlag meghaladta a 60 százalékot, a mostani kicsivel 55 százalék alatt maradt. Magyar nyelvből az elmúlt évben a tanulók 62,74%-ot értek el, idén 56,35%-ot. A feladatok a logikus gondolkodásra és a szövegértésre irányultak.
Az oktatásügyi minisztérium és a tesztelésért felelős Certifikált Mérések Nemzeti Intézete (NUCEM) június 9-én, hétfőn, a kelet-szlovákiai Szinnán (Snina) ismertette az eredményeket. A felmérés március 12-én zajlott, több mint 42 ezer kilencedikes részvételével, köztük 2 900 magyar tanítási nyelvű iskolában tanulóval. Az eredmények azt is igazolják, hogy a legnagyobb munkanélküliségű járásokban születnek a leggyengébb eredmények. Tavaly a Gölnicbányai, idén a Nagykürtösi járás tanulói szerepeltek a legrosszabbul. Matematikából itt a tesztírók fele nem ért el 40 százalékos eredményt sem. A sereghajtók között találjuk még a Rozsnyói, a Rimaszombati, a Nagyrőcei, a Losonci és a Tőketerebesi járás kilencedikeseit. A NUCEM szerint egyértelmű, hogy azokban a járásokban teljesítenek a legrosszabbul, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20, esetenként a 30 százalékot is. „ Megfigyelhető, hogy már a 16 százalékos munkanélküliséggel rendelkező járásokban hirtelen és jelentősen romlanak az eredmények”, nyilatkozta Romana Kanovská igazgató. Egyben emlékeztet rá, hogy a nemzetközi PISA-tesztelés is megmutatta, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyik tagországában sem függ össze annyira a szociális helyzet a tanulmányi eredményekkel, mint Szlovákiában. A családi háttér, a munkanélküliség itt rendkívüli módon meghatározó. „Minél rosszabb egy-egy diák szociális helyzete, annál gyengébben teljesít”, utal az igazgató az intézet korábbi felmérésére, amely többek közt azt firtatta, milyen végzettséggel rendelkeznek a szülők, hány könyvük van otthon, vagy éppen milyen a háztartásuk felszereltsége. „Az iskolának kellene biztosítania azt a környezetet, amely képes a gyengébben teljesítő diákok segítségére lenni azáltal, hogy kiragadja őket abból a rossz családi háttér szolgáltatta környezetből, amely ezeket a gyermekeket társaikkal szemben hátrányosan érinti. Iskoláink ilyen irányú hatása alacsonyabb, mint az OECD tagállamokban tapasztalt átlag”, szögezte le Kanovská. Az eredményes oktatási rendszerrel bíró országok – így az ázsiaiak, de például Észtország, Lengyelország vagy éppen Csehország is sikeresen egyenlítik ki a diákok közti, rossz családi háttérből eredő különbségeket, mutat rá a NUCEM igazgatója.
Zuzana Zimenová, az Új Oktatásügy (Nové školstvo) nevű portál munkatársának is meggyőződése, hogy ennek okait a hazai oktatásügyi rendszerben kell keresni, amely kizárólag a kiváló teljesítményt nyújtó diákokra összpontosít, ugyanakkor a gyengébbekre sem elegendő időt nem szakít, sem kellő szakmai hátteret nem nyújt neki, és az ehhez szükséges anyagi feltételeket sem biztosítja.
„A megoldást nem a rosszabbul teljesítők különórái jelentenék. Azon kell elgondolkodni, miként lehetne úgy megreformálni a gyakorlati oktatást, hogy minden gyermek számára adottak legyenek a feltételek ahhoz, hogy a tanárok segítsége révén, már a tanítási órákon a lehető legtöbbet elsajátítsák a tananyagból. Mert sok gyerek számára nem adatott meg az a családi háttér, amely ahhoz kellene, hogy amit az iskolában nem tanul meg a gyerek, majd otthon bepótolja” véli Zimenová. Az elemző hozzáteszi: ha nem sikerül elérni, hogy az iskolában a gyerekekkel megértessük a tananyagot, akkor csak növekedni fog a felkészületlen diákok száma, akik csak nehezen tudnak elhelyezkedni régiójuk munkaerőpiacán, azaz a munkanélküliek számát gyarapíthatják.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38501″}
