Hiába a fenyegetés, a felvidéki gerillák kitartanak. Ezzel a címmel közöl egy igen alapos, kitűnő összefoglalót a tájainkon méltán ismert és elismert Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport tevékenységéről Magyarország első számú polgári napilapja. Magyar Nemzet online kiadásában március 5-én megjelent cikkben megszólal a „gerillák” egyik vezetője is – persze jó gerilla módjára névtelenül. Annyit tudunk csak meg, hogy egy fiatalemberről van szó. Most az egyszer őszintén reméljük, hogy Robert Kaliňák, az állami erőszakszervek legfőbb ura nem Máté evangéliumából meríti a napi varázserejét és nem kíván Heródes király nyomdokaiba lépve hajtóvadászatot indítani a felvidéki fiatalemberek ellen. („Amikor Kaliňák Heródes látta, hogy a bölcsek túljártak az eszén, nagy haragra lobbant, elküldte embereit, és… (Mt 2:16) )
Nos, Heródes óta csak a módszerek finomodtak, a despoták és az elméletek ugyanazok. Semmi túlzás nincs tehát a fentiekben, hiszen – amint a cikkben is olvashatjuk – a KDSZ aktivistáit fenyegeti boldog-boldogtalan. A jól ismert táblaakciók miatt a belügy börtönnel, az internetes felületeken szájkaratézó szlovák honfik veréssel fenyegetik a nyelvi jogaikért – igaz, elég látványosan – kiálló felvidéki magyar ifjakat.
Azt az mno.hu írása is kiemeli: fenyegetés ide vagy oda, a KDSZ „gerilláinak” eszük ágában sincs meghátrálni, a jellegzetes piros overall még sokáig fogja kísérteni azokat, akiknek a toleranciaszintjét már meghaladja pár százezer őslakó jelenléte és élni akarása. Legközelebb például a somorjai Kaufland kötheti fel a felkötnivalót: a magyar hírportálnak nyilatkozó vezető elmondása szerint ugyanis az ő figyelmüket is felkeltette a nemrégiben megnyitott bolt sajátos üzletpolitikája. Mely értelmében egy magyar többségű településen simán meg lehet alázni az ott lakókat azzal, hogy magasról tesznek a kifejezetten is megfogalmazott igényükre a kétnyelvű feliratokat illetően. Hogy pontosan milyen akció várható, azt még a Magyar Nemzetnek sem árulta el a szervező, ám így van ez jól, egy gerilla csak ne pletykálkodjon – harcoljon!
A dolog lényege azonban nem a harc – és erre kitűnően rámutat a névtelenségbe burkolózó KDSZ-es aktivista: az egész szlovák társadalomban jelen van az a szemléletmód, hogy a szlovák állam kizárólag a többségi nemzet tulajdona, a kisebbségek pedig jobban teszik, ha a szlovák nyelvet használják, az anyanyelvük pedig „a konyhába való”. E szemléletmód ellen küzdeni távolról akár szélmalomharcnak is tűnhet, de nem az. Hogy mennyire nem, azt jól mutatja az is, hogy a KDSZ-nek nagyon sok szlovák szimpatizánsa is van, sőt, még szlovák tagjaik is. Hegyről lefelé nézve persze ők nyilván mocskos árulók.
És még egy fontos gondolatmenetet emelnék ki a cikkből: a KDSZ aktivistái „tisztában vannak vele, hogy a vizuális nyelvi jogok, azaz a magyar nyelvű feliratok kérdése nagyon kicsi része a magyarság megmaradásáért folytatott küzdelemnek. Megfelelő családpolitika, teljes jogi egyenlőség, a dél-szlovákiai, magyarlakta régió gazdasági felemelése egyszerűen beláthatatlanul nagy terület egy civil szervezet számára, ez a pártok dolga lenne. Ugyanakkor muszáj a civileknek is lépni, és ha valamit csinálnak, akkor annak professzionálisnak kell lennie.”
És ebben aztán igazán nincs hiba. Profi tervezés, profi kivitelezés, tökéletes marketing. Még több piros gatyás gerillafiút és lányt az felvidéki utcákra!
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
Fotó: KDSZ
