Regionális gázszállítási együttműködésről állapodott meg négy állam, Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint május 21-én írta alá a négy külügyminiszter Rigában azt a megállapodást, amely szerint összekötik és kétirányúsítják gázvezeték-rendszereiket. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ezzel mind a négy ország energiabiztonságát jelentős mértékben növelik.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j), Miroslav Lajčák szlovák (b), Daniel Mitov bolgár (b2) és Bogdan Aurescu román külügyminiszter (j2) látható, amint a regionális gázszállítási együttműködésről szóló megállapodást aláírják Rigában.
A magyar közszolgálati médiának nyilatkozva a Szijjartó Péter megjegyezte, az energiabiztonság Európa számára a legégetőbb kérdés, „és ez különösképpen igaz Közép-Európára”.
Mint mondta, a Nabucco- és a Déli Áramlat gázvezeték-projekt lemondása után a térség államainak újabb lehetőségek és megoldásuk után kell nézniük annak érdekében, hogy új gázbeszerzési forrásokat és útvonalakat találjanak.
„Mindaddig, amíg a térség gázvezeték-rendszerei nem lesznek összekötve, és mindaddig, amíg egy nagy stratégiai gázvezeték-beruházás nem valósul meg, addig a közép-európai térségben energiabiztonságról nem tudunk beszélni” – fogalmazott Szijjártó Péter.
A miniszter hozzátette: a partnerek nemzeti költségvetése mellett közösen megpályázandó uniós forrásokból fedeznék a szükséges beruházások költségeit, megjegyezve, egész Európa érdeke a térség energiabiztonsága.
Cameron: a szabad munkaerőmozgás elvét nem ilyen mértékű migrációra találták ki
David Cameron szerint az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás kidolgozóinak nem lehetett céljuk az elmúlt években tapasztalt tömeges migráció.
A konzervatív párti brit miniszterelnök az EU keleti partnerségi programjáról rendezett rigai csúcstalálkozó pénteki, május 22-i zárónapján újságíróknak kijelentette: nem elsősorban az unión belüli szabad munkavállalással van a probléma, hiszen ezzel a lehetőséggel nagyon sok brit állampolgár is él, hanem azzal a hatással, amelyet a munkaerő-áramlás a fogadó országok szociális ellátórendszereire gyakorol.
Cameron szerint tavaly csaknem 90 ezren érkeztek Nagy-Britanniába úgy, hogy nem volt állásuk, és ők a jelenlegi helyzet alapján már érkezésük napjától hozzáfértek a „nagyon nagyvonalú” brit szociális ellátórendszerhez. A brit kormányfő szerint ezen változtatni kell.
Hozzátette, hogy a migráció puszta mérete is „sokkal nagyobb” a szabad munkaerőmozgás elvének kimunkálói által szándékoltnál. Cameron ennek illusztrálására megemlítette, hogy például Litvánia összlakosságának nyolcada immár Nagy-Britanniában él és dolgozik.
Emellett a legújabb brit bevándorlási statisztikák is ezt igazolják – mondta a brit kormányfő.
A brit statisztikai hivatal (ONS) e héten ismertetett új migrációs adatsora szerint a tavalyi naptári évben nettó 318 ezer volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő új bevándorlók száma az egy évvel korábbi 209 ezer után.
Az ONS „statisztikailag szignifikánsnak” nevezte a nettó bevándorlás egy év alatt mért növekményét.
A statisztikai hivatal kimutatása szerint meredeken növekszik az EU-társállamokból érkezők száma is: az idei első negyedévben 283 ezerrel több külföldi EU-állampolgár élt Nagy-Britanniában, mint a tavalyi azonos időszakban.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ha London nem tudja elérni Brüsszelnél az általa igényelt bevándorlási szabálymódosításokat, akkor ő személyesen az Európai Unió elhagyását fogja-e javasolni a brit választóknak a Nagy-Britannia EU-tagságáról tervezett népszavazáson, Cameron pénteki rigai sajtóértekezletén kitérően azt mondta: bízik abban, hogy a London által szükségesnek tartott változtatásokat el tudja érni.
Hangsúlyozta: igyekezett olyan célokat kijelölni, amelyek elérhetők, és kerülte az olyanokat, amelyeket lehetetlen lenne teljesíteni.
Megerősítette ugyanakkor azt a már korábban is hangoztatott álláspontját, hogy ha nem sikerül elérnie az általa feltétlenül szükségesnek tartott EU-reformokat, arra az esetre semmit sem zár ki.
Cameron tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.
A brit kormány ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-ban az unión kívül akarják-e tudni hazájukat.
A Downing Street pénteki bejelentése szerint Cameron a rigai csúcstalálkozót tekinti az EU-reformokról tervezett tárgyalássorozat kezdetének.
Moszkva szerint elmulasztották a lehetőséget Európa megosztottságának megakadályozására
Az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozójának résztvevői elmulasztották az újabb lehetőséget Európa mélyülő megosztottságának megakadályozására – állapította meg a rigai rendezvényt értékelve pénteken, május 22-én az orosz külügyminisztérium.
A tárca állásfoglalása szerint a rigai uniós keleti partnerségi csúcstalálkozó zárónyilatkozata semmi újat nem tartalmaz, gyakorlatilag megerősítette az előző évi, vilniusi rendezvényen elfogadottakat.
A tárca szerint a megosztottság egyre mélyül a kontinensen, amely ellen az „egyes országok által erőltetett átmeneti feladatok” miatt nem tettek újabb lépést az uniós államok. A keleti-partnerségi program pedig „átideologizált geopolitikai projekt” maradt, amelynek megvalósítására „egyes uniós tagállamok kedvezőtlen befolyást gyakorolnak oroszellenes beidegződéseik miatt” – írták Moszkvában.
Az Európai Unió és a programban részt vevő hat kelet-európai állam vezetői pénteken Rigában rendezett csúcstalálkozójukon a keleti partnerség folytatásáról szóló zárónyilatkozatot fogadtak el, jóllehet kulcsfontosságú témákban nem értettek egyet a találkozón.
Amíg Ukrajna, Grúzia és Moldova szorosabbra fűzné együttműködését Brüsszellel, az emberi jogok megsértése miatt Brüsszelben sokat bírált Azerbajdzsán semleges álláspontot, Örményország és Fehéroroszország pedig inkább oroszbarát politikai irányvonalat képviselt Rigában.
Moszkvában kifogásolták, miszerint az Európai Unió megismételte Krímmel kapcsolatos „helytelen állásfoglalását”. Azt is észlelték, hogy a keleti partnerségben részt vevő országoknak a programhoz való hozzáállásában létező különbségek mögött Oroszországot, annak cselszövését vélték a rigai csúcs résztvevői.
Azt is leszögezték a külügyi közleményben, Oroszország nem kételkedik abban, hogy „mindenkinek joga van erősítenie a kapcsolatait partnereivel, beleértve az Európai Uniót is”, de Moszkva szerint azt az egyenlőségre alapozva kell tenni. Emellett nem szabad visszaélni a kapcsolaterősítésben érdekelt országok korszerűsítési és reformtörekvéseivel.
Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy Oroszország kész „az építő együttműködésre az EU-val, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséggel és a Független Államok Közösségével az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig elterülő, közös és oszthatatlan biztonságon alapuló egységes gazdasági és humanitárius térség létrehozatalában.”
mti nyomán Felvidék.ma
