Az Egyesült Államokból kiinduló és Európára is átterjedő pénzügyi válság újabb kihívások állítja az uniót a következő hónapok során – figyelmeztetett az Európai Központi Bank elnöke kedden (2009. január 13.) az Európai Parlamentben, ahol a közös európai fizetőeszköz létrehozásának tizedik évfordulójára emlékeztek.
Megnyitó beszédében Hans-Gert Pöttering „a gazdasági stabilitás bástyájának” nevezte az eurót, a közös pénz bevezetését pedig az Európai Unió egyik legfontosabb történelmi döntésének.
Az EKB-t vezető Jean-Claude Trichet ugyanakkor már nem volt ilyen derűlátó: „Nincs okunk az elégedettségre. A jelenlegi kihívások nyomasztóak és újakkal is szembe kell néznünk. A krízis rávilágított a globális pénzügyi rendszer gyengeségeire. Aktív szerepet játszunk a szabályozási és intézményi keretek újratervezésében, de még rengeteg dolgunk maradt” – mondta Trichet Strasbourgban.
Jean-Claude Juncker, az eurót használó országok által alkotott eurócsoportot vezető luxemburgi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az idei év különösen nehéz lesz az eurózóna számára, mely elsősorban az országok kohézióját teszi próbára. A válság hatásainak minimalizálása érdekében az unióra váró belső feladatok közül a legjelentősebb, hogy fokozni kell a tagországok közötti együttműködést és hasonlóan nagy kihívást jelent a krízis utáni helyzetre való felkészülés. Juncker is egyetértett azzal, hogy az egyik legfontosabb feladat jelenleg a nemzetközi pénzügyi rendszer mélyreható reformja.
Az euró tíz éve, 1999. január 1-jén jött létre, mint számlapénz. Ezt követően, 2002. január 1-jei határidővel vezették be az euróbankjegyeket és –érméket, ekkor 11 országban (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) vette át az euró a nemzeti fizetőeszköz szerepét. Az eurózóna azóta Görögországgal (2001), Szlovéniával (2007), Máltával és Ciprussal (2008), legutóbb pedig Szlovákiával (2009) bővült. A közös európai fizetőeszközt ma 16 országban mintegy 330 millióan használják.
Az eurót Triche és Juncker egybehangzóan az európai integráció legnagyobb sikerének nevezte, mely többek között lehetővé tette az országok számára, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak a válságra. Juncker ugyanakkor elégedetlenségének adott hangott amiatt, hogy az eurózónának nincs egységes nemzetközi képviselete és hogy a tagállamok a nemzeti érdekeiket helyezik előtérbe a közös érdekekkel szemben. „A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) elsősorban gazdasági projekt, de egyben politikai is” – mondta a luxemburgi miniszterelnök, aki szerint az euró második évtizedében politikailag is meg kell erősíteni a GMU-t.
EUvonal
