Másként beszél egy hivatalban lévő külügyminiszter, és másként egy, a nemzetközi szervezetekben működő diplomata. Erre a távozó Ján Kubiš külügyminiszter szolgált példával a hét végén.
„A józan ész azt diktálja, hogy összefüggő magyar szöveg legyen a magyar nyelvű tankönyvekben, és zárójelben szerepeljen bennük a szlovák megnevezés” – jelentette ki a tavalyi év egyik nagy szlovák-magyar konfliktusára vonatkozóan. Kubiš elmondta: szükségesnek tartja, hogy a szlovák megnevezések ott legyenek a kisebbségek tankönyveiben, mert így rendelkeznek a nemzetközi dokumentumok, és ezt fogalmazták meg a kisebbségek elöljárói is, amikor arról beszéltek, hogy az anyanyelv, az államnyelv és egy világnyelv elsajátítása az alapvető cél. De azt, hogy a tankönyvek nyelvhasználatából valaki botrányt csinál, és hónapokon keresztül ezzel foglalkozik a közvélemény, Ján Kubiš zsákutcának tartja. Pragmatikus megoldást kell találni, magánvéleménye szerint ez a folyamatos magyar szöveg, magyar elnevezésekkel, és zárójelben feltüntetett szlovák megnevezésekkel. Hogy a kisebbség is tudatosítsa, hogy ezek léteznek – szögezte le. Hogy kinek volt jó a botrány és milyen célokat akartak szolgálni vele, számára nem világos. Mint ismeretes, a Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter utasította a kiadókat, hogy a magyar tankönyvekben kizárólag szlovákul írják a földrajzi és helységneveket. A magyar tannyelvű iskolába járó gyermekek szülei és a pedagógusok tiltakozása után az MKP képviselői módosító javaslatot nyújtottak be a közoktatási törvényhez, amely a korábbi gyakorlatot törvényesítette volna. Ezt némileg módosította Pavol Paška házelnök, így az ellenzék mellett a Smer frakciója is megszavazta. A köztársasági elnök azonban megvétózta a törvényt, így a jövő héten újra a parlament plénuma elé kerül. Amennyiben legalább 76 képviselő ismételten az elfogadása mellett szavaz, a törvény hatályba léphet.
Felvidék Ma, Pátria, ngyr