Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke felháborodott a szlovákiai magyarság alapvető jogaiért fellépő civileken.
„Nemzeti létünk és kulturális örökségünk megőrzésének alapja az
önrendelkezés elérése, vagyis az, hogy szülőföldünkön önmagunk
sorsáról magunk dönthessünk. Ez a jog minden népet és nemzetet
megillet, lemondani róla nem lehet, a nemzetközi jogrend garantálja,
de kérni kell” – áll abban a nyilatkozatban, amelyet a felvidéki
magyarság jeles képviselői fogadtak el január derekán, a másfél
évtizeddel ezelőtt elhíresült komáromi nagygyűlésre emlékezve. Ján
Slota szerint az eseményen Duray Miklós által felavatott emléktábla
egyértelműen bizonyítja, hogy a magyarok célja Dél-Szlovákia
autonómiája.
Megállapítják az észak-komáromi nyilatkozat kezdeményezői, hogy az
eredeti elképzelések ellenére az 1994-es rendezvény nem nyilvánította ki a szlovákiai magyar nemzeti közösség teljes körű önrendelkezésének igényét, ugyanakkor az elmúlt másfél évtized azt bizonyította, hogy a szlovákiai magyarok jogállása romlott, létszáma és arányszáma csökkent, folyamatosan újabb alapjogaik csorbulnak az önkormányzatiság, az anyanyelvi oktatás, a nyelvhasználat, valamint a közélet terén egyaránt.A nyilatkozatot eddig egyébként a felvidéki magyarság több mint félszáz prominens képviselője írta alá – Pozsonytól a keleti Nagykaposig -, többek között Duray Miklós, a
Magyar Koalíció Pártja (MKP) stratégiai alelnöke, Pázmány Péter,
Dunaszerdahely polgármestere, Hrubík Béla, a legnagyobb szlovákiai magyar civil szervezet, a Csemadok elnöke, valamint a talán legelismertebb felvidéki magyar szobrász, Nagy János, és Petheő Attila, a kezdeményező szervezet, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke.Az 1994-es komáromi nagygyűlésen egyébként a szlovákiai magyarok választott parlamenti és önkormányzati képviselői megfogalmazták, hogy el kell érni a magyarság közigazgatási önrendelkezésének és közösségi jogainak a biztosítását. A mostani emlékező gyűlésen Észak-Komáromban emléktáblát avattak, majd Petheő Attila köszöntőjében kiemelte: „magyar közösségünk jelen társadalmi és gazdasági helyzete megköveteli, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzünk nyelvi jogainkra. Ne csak a kulturális és oktatási önkormányzatiságot, hanem a tényleges önrendelkezést követeljük. Ne magyar püspökért, hanem magyar püspökség megalakításáért harcoljunk. A magyar iskolának
és a magyar régiók fejlesztésének pedig szintén kiemelt szerepet kell betölteniük a felvidéki magyar közgondolkozásban, közéletben.”
Avatóbeszédében Duray Miklós pedig úgy vélekedett: „Az 1994. január 8-i komáromi önkormányzati nagygyűlést a felvidéki magyar politikai elit 2000-ben és 2001-ben árulta el ismét és végzetszerűen – kérdés,
hogy megváltoztathatatlanul-e. A Magyar Koalíció Pártja ekkor kormánytényező volt, több mint húszszázalékos súlyaránynyal.
Politikai súlyát azonban a kormányzásban részt vevő képviselőinek egyéni érdekei és képességei határozták meg.” Az eseményekre indulatosan reagált Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, aki szerint felháborító, hogy „a költségvetési támogatást kapó” Csemadok csak magyar nyelvű emléktáblát avatott a 15 évvel ezelőtti komáromi nagygyűlésre emlékezve. A soviniszta szlovák politikus állítása szerint a Duray Miklós által felavatott tábla egyértelműen bizonyítja, hogy a magyarok célja Dél-Szlovákia autonómiája. Slota közölte még: azzal, hogy az emléktáblán csak magyar szöveg szerepel, törvénysértést követtek el.
Ráadásul úgy vélekedett, a tábla egyértelműen bizonyítja, hogy milyen az MKP politikája: „Dél-Szlovákia autonómiája a céljuk, mivel a táblán kijelölt terület majdnem megegyezik az I. világháború (sic!) előtti területi rendezéssel.” „Ébernek kell lennünk! Ez az esemény is azt támasztja alá, hogy nem az SNS, hanem a folyamatosan provokáló MKP szítja a feszültséget az államalkotó nemzet és a magyar kisebbség között” – hangoztatta az első és a második világháborút összekeverő Slota az SNS honlapján közölt nyilatkozatban.Petheő Attila lapunknak ugyanakkor leszögezte: „A szélsőséges politikus tájékozatlan, a Csemadok nem kap a szlovák állami költségvetésből alanyi jogon támogatást, hanem pályázatok útján nyeri el a működéséhez szükséges anyagiakat. Többek között szlovákiai, magyarországi és uniós alapokhoz pályázunk, ebből jutunk anyagi forráshoz, és jelentős pénzek folynak be a tagdíjakból is. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy civil szervezetünknek 50 ezer tagja van, és tudomásom szerint ez több, mint bármelyik szlovákiai párt vagy mozgalom tagsága” – nyilatkozta a komáromi járás elnöke, megjegyezve: a felavatott emléktábla senki ellen nem irányul, ahogy a rajta szereplő idézet is jelzi. „És azért került fel rá csak magyar nyelvű szöveg, mert az itt őshonos nemzeti közösséget kívántuk emlékeztetni a másfél évtizeddel ezelőtti eseményekre. A magyarlakta sáv pedig azért van megjelölve az emléktáblán helyet kapott térképen, hogy láttassuk, a szülőföldjén otthon érezheti magát a magyarság” – nyomatékosította Petheő, majd hozzáfűzte: semmilyen törvény nem tiltja a civil szférának, hogy egy
történelmi eseményre emlékezzen.
*
Az önrendelkezés megadásának támogatására szólító nyilatkozatot
egyébként a Csemadok évzáróin és – az anyaországban élő felvidékieknek is – a www.magyarszovetseg.sk címen lehet aláírni.
Magyar Nemzet, Zsebők Csaba
