Fülek / Fiľakovo
Hont, Nógrád, Gömör és Torna
Fülek / Fiľakovo környékét már a kvádok, majd az avarok is lakták, az írott történelembe azonban csak az Árpád-korban lépett: IV. Béla 1246-ban vette el a várat egy Fulkó nevű garázda lovagtól. A vár tulajdonosai gyakran változtak. 1300 táján Csák Mátéé, majd a Ráskay, a Perényi, a Bebek családé. 1435-ben, a huszita háborúk kitörésekor megerősítették. 1551-ben Bebek Ferenc épített hozzá egy alsó várat s hatalmas ágyútornyot, amely mindmáig jellegzetessége Fülek várának. Fontos magyar végvár volt a törökök ellen, a török azonban 1554-ben bevette, s negyven évig ült benne. 1605-ben Bocskai István fejedelemé volt, 1606-ban újra a királyé lett, s a XVII. század folyamán Bosnyák Tamás, Rhédey Ferenc és Wesselényi Ferenc nádor volt a parancsnoka. Ez idő tájt Nógrád, Pest és Heves vármegye is ebben a várban tarottta gyűléseit. A várat közben állandóan bővítették, erősítették. 1682-ben itt kiáltották ki Thököly Imre erdélyi fejedelmet a padisah rendeletére Magyarország királyává, a trónt azonban nem foglalhatta el. Thököly még ugyanebben az évben felrobbantatta Fülek várát, nehogy császári kézre kerüljön. Fülek történetének egyik hősi alakja volt gróf Koháry István várkapitány, a költő, aki egy ideig Thököly Imre munkácsi fogságában is senyvedett, mert hű maradt a királyhoz. Kiszabadulván Fülek vára alatt épített magának kastélyt, így aztán Fülek a Koháry–Coburg uradalom egyik központja lett. A város ferences temploma és kolostora 1513-ban épült, az 1700-as évek elején barokkosították.
