A kőolajszállítások szinte már biztosan leállnak január elsejétől, ezúttal ugyanis a feketearany tranzitján vitáznak az oroszok és az ukránok. Gázválság ugyanakkor egyelőre úgy fest nem lesz, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a jeleket sem, amelyek egy esetleges újab gázháborúhoz vezethetnek a két ország között.
Az olaj miatt senki nem aggódik
A Molt hétfőn a Transznyeft hivatalosan is tájékoztatta arról, hogy az Ukrtransznaftával fennálló tranzitvitájuk miatt 2010. január 1-től leállhatnak a kőolajszállítások Szlovákia, Csehország és Magyarország irányába – jelentette be a magyar olajtársaság. Ugyanakkor a cég közleménye szerint az orosz-ukrán viszony esetleges kiéleződése esetén sem kell itthon ellátási problémákra felkészülni.
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) stratégiai készlete az ország 90 napi átlagos fogyasztásának fedezésére elegendő. A Mol pedig az Ukrajna felől érkező Barátság vezeték esetleges leállását követően az Adria vezeték megfordítása és folyamatos üzemű importba állításával biztosítja az olajellátást. Ennek időigénye a cég közlése szerint, mintegy 25-30 nap.
Nem aggódnak a térség többi országában sem. Robert Fico szlovák kormányfő például jelezte: bár északi szomszédunk 97 százalékban függ az orosz kőolajtól, amellett, hogy a fekete arany – a gázzal ellentétben – közúton is szállítható, Szlovákiának 94 napra elegendő készletei vannak – írja az Új Szó.
Biztonsági lépéseket ugyanakkor Pozsony is tett. A gazdasági minisztériumban életre hívott válságstáb azt ajánlotta a Mol érdekeltségébe tartozó Slovnaft kőolaj-finomítónak: készüljön fel arra, hogy a Barátság kőolajvezetéken kívül más módon is képes legyen a nyersanyag biztosítására.
Ismét központi téma a gázválság
A mostani orosz-ukrán olajvita miatt ismét felerősödtek félelmek, hogy megismétlődhet a 2009 eleji gázválság, s januárban megint fél Európa földgáz nélkül maradhat. Idén az év első napjaiban az oroszok – tőlük nem szokatlan módon – először a betáplált gázmennyiség csökkentésével, majd a gázcsapok teljes elzárásával próbáltak nyomást gyakorolni az ukránokra, akiknek nem tetszett, hogy a korábban megszokottakkal ellentétben keleti szomszéduk lényegében piaci áron értékesítette volna számukra is a gázt. Az orosz-ukrán vita miatt majd két hétig fél Európa nem jutott gázhoz, s ez hatalmas veszteséget okozott a kellő tartalékkal nem rendelkező országokban.
Az elmúlt egy évben a pórul járt államok egy része – diplomáciai eszközökkel – azon dolgozott, hogy az incidens ne fordulhasson elő még egyszer, azok pedig, akinek a legnagyobb problémát okozta a gázhiány, igyekeztek biztosítani a kellő mennyiségű tartalékot.
Az oroszok és az ukránok viszonya – már ami a gázügyet illeti – külső szemlélő számára ugyanakkor egy igen törékeny fegyverszünetnek tűnhetett. Moszkva állandó nyomás alatt tartotta Kijevet, mondván, hogy ha nem fizetnek időben az elfogyasztott gázért, előre fizetést követelnek, ezer sebből vérző (IMF, H1N1, államfőválasztások, gyengülő hrivnya, banki gondok és még sorolhatnánk) észak-keleti szomszédunk pedig igyekezett minél kedvezőbb árat kiharcolni negyedévről negyedévre.
Három baljós jel
Bár az olajkrízis ellenére nem valószínű, hogy ezen a télen megismétlődne a januári gázválság, azért akadnak olyan jelek, amelyek óvatosságra intik az európai országokat. Egyrészt – ahogy arra az ukránokat a késésétől hónapok óta óva intő oroszok már hetekkel ezelőtt felhívták a figyelmet – Ukrajna a decemberi gázszámlát az IMF hitelkeretének ötödik részletéből fizette volna ki, márpedig a szomszédainkkal igencsak elégedetlen valutaalap pénze még nem érkezett meg, s a január 7-ei fizetési határidőig szinte biztosan nem is fog.
Nem túl jó hír az sem, hogy az oroszok az ukránok által reméltnél és a korábban általuk ígértnél is jóval magasabb gázárat állapítottak meg az első negyedévre. A Gazprom legutóbbi közlése szerint Ukrajnának ezer köbméterenként 300-310 dollárt kell majd fizetnie az orosz gázért 2010 első három hónapjában, miközben a nem túl stabil lábakon álló ukrán költségvetésben 265 dolláros átlagos árral számoltak, az orosz óriáscégnél pedig előzetesen 280 dolláros ellenértékről beszéltek.
Bár az árkülönbség és az IMF-pénz hiánya sem túl jó hír, talán ennél is aggasztóbb, hogy nyakunkon az ukrajnai elnökválasztás, márpedig az oroszok az elmúlt években előszeretettel használták a gázt végső ütőkárnyatként, ha nem Moszkva elképzelései szerint alakultak a dolgok Kijevben.
ecoline
