Kiharcoltuk! – sóhajthatott fel Šimko József és stábja, amikor szombaton este tíz óra körül kiderült, hogy Miroslav Martišt és Peter Bartakovičot megelőzve végre elérte azt, amiért immár negyedik alkalommal szállt ringbe: ő lett Rimaszombat polgármestere. Először ezért azt kérdeztem tőle, nem jött-e kissé későn ez a siker. – Mielőtt a kérdésére válaszolnék, engedje meg, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik rám szavaztak, de azoknak is, akik más jelöltet választottak, hisz hangsúlyozni szeretném, minden rimaszombati lakos polgármestere szeretnék lenni, s olyan eredményt akarok elérni, hogy négy év múlva, ha netán ismét indulnék, azok is rám szavazzanak, akik most mást választottak. 1994-ben indultam először, de az már nagyon régen volt. Nem gondolom, hogy későn jött, bár lehet, hogy ha nyolc éve megnyertem volna, akkor Rimaszombat némileg más helyzetben lenne, mint amilyenben van. A város súlyos anyagi helyzetben van, s valószínűleg más gazdaságpolitikát folytattam volna, mint Cifruš István és csapata. De hangsúlyozom, nem szeretnék megsérteni senkit. Mindenesetre a város érdekében sürgősen változtatni kell az elmúlt évek szemléletén, rá kell döbbenteni a hivatalnokokat is arra, hogy nem a város van értük, hanem ők vannak a városért.
– Mik lesznek az első lépései? Erre a helyzetre mondják viccesen azt, hogy ilyenkor hirtelen megszaporodnak az ember barátai.
– Korrekt személyi politikát szeretnék folytatni, nem tervezek semmilyen speciális tisztogatást. Fölösleges megijedni tőlem, ha tisztességes emberről van szó, aki a város érdekében akar dolgozni, akkor az velem együtt folytathatja a munkáját tovább. Lehet, hogy úgy járok el, ahogy a még hivatalában lévő polgármester, és visszahívom a jelenlegi szakosztályvezetőket, majd pályázatot írok ki, de aki megfelelő koncepcióval áll elő, az természetesen folytathatja a munkáját. Hangsúlyozni szeretném, a jó szakemberekre nekem is nagy szükségem van.
– December elsejével távozott hivatalából Kovács László, a Városi Hivatal vezetője. Gondolom, hogy már megvan az utódja.
– Természetesen megvan az emberem, de a médiának egyelőre még nem árulom el, hogy ki.
– A választási eredmények láttán valószínűnek tűnik, hogy sok roma és magyar szavazatot is kapott. Ellenfelei meg is vádolták azzal, hogy roma szavazatokat vásárolt. Mit tud felkínálni a magyaroknak és a romáknak?
– Ami a romákat illeti, tudok róla, milyen pletykák terjengnek a városban, hogy 15 eurót fizettem egy szavazatért a „Feketevárosban”. Akár meg is esküdhetek rá, hogy soha egyetlen centet sem fizettem senkinek, s nem osztogattam választási gulyást sem, mint más jelöltek.
– A rimaszombati magyar szavazatok is nagyon megoszlottak, hiszen több jelölt közül is választottak, így valószínűleg ön is sok magyar szavazatot kapott.
– Tudom, hogy magyar szavazatok nélkül nem győztem volna, ezért külön köszönet, s mindenképpen olyan politikát szeretnék folytatni, amely mentes lesz a szlovák-magyar ellentétektől, és szívből remélem, hogy az elkövetkező években is békésen egymás mellett élnek majd a városban a magyarok, szlovákok és romák.
– A még hivatalban lévő polgármester sokszor panaszkodott arra, hogy függetlenként nagyon nehéz volt együttműködnie a képviselő-testülettel. Ön is függetlenként indult, de a HZD (Mozgalom a Demokráciáért) tagjaként, s az új testületben nem igazán vannak saját emberei. Hogyan képzeli velük az együttműködést?
– Több képviselővel is tárgyaltam már, nyugodtan kijelenthetem, hogy az új testületben is csupa olyan ember ül, aki szeretne tenni ezért a városért. Közös célokról van szó, s nem hiszem, hogy gondot okozna az együttműködés.
– Milyen együttműködést képzel el a kormánnyal, hiszen a jelenlegi kormánypártoknak megvoltak a maguk polgármesterjelöltjei.
– Szeretnék korrekt tárgyalásokat folytatni mind a megyével, mind a kormánnyal. Az nem fordulhat elő, ami az elődöm esetében, aki kijelentette, hogy az akkor regnáló, Robert Fico vezette kormánnyal nem hajlandó szóba állni. Respektálom a jelenlegi kormányt, s nagyon remélem, hogy mind Radičová miniszterelnök asszonnyal, mind a régiónkból származó Simon Zsolt földművelésügyi miniszterrel, de a kormány többi tagjával is építő jellegű lesz a kapcsolatunk.
– Ez azt jelenti, hogy beiktatása után fel is fogja őket keresni?
– Természetesen, és aki szeretné ennek a régiónak a sorsát jobbra fordítani, az mindig szívesen látott vendég lesz Rimaszombatban.
– Ivan Gašparovič köztársasági elnök a kampány alatt meglátogatta önt, s azt ígérte, hogy megválasztása után hivatalosan is meglátogatja. Mikorra várható az elnöki vizit?
– November 23-án magánemberként látogatott el hozzám, hogy támogassa a jelölésemet, és ígéretet tett arra, hogy ha megnyerem a választásokat, első útja Rimaszombatba vezet.
– Hogy szerepelt pártja, a HZD a járásban?
– Ha jól tudom, egy polgármesteri helyet szereztünk, méghozzá Szútorban. Tudjuk, milyen helyzetben van a pártunk, márciusban döntöttünk a párt feloszlatásáról, de sajnos nem született egyezség a SMER-rel, így valószínűleg önállóan folytatjuk tovább.
– Az elmúlt négy évben saját választási lapot adott ki Soboťan címmel. Mi lesz a lap sorsa, s mit tervez a városi lapokkal?
– Annyi volt a napokban a dolgom, hogy ezzel konkrétan még nem foglalkoztam. A Soboťan választási lap volt, s nagyon sokat köszönhetek neki. De mivel küldetését teljesítette, megszüntetjük. A városi lapok természetesen maradnak, de hogy pontosan milyen formában, az további tárgyalások függvénye. Tudom, hogy nem lehet nyereséges regionális lapot működtetni, de szeretném, ha a Gömöri Hírlap és a Gemerské zvesti konstruktívan számolna be a város és a régió történéseiről. Eljött az építkezés ideje, s nem szeretnék konfliktusos hangnemet se a városvezetésben, se annak lapjaiban.
– S a végére egy örökzöld kérdés, mi lesz a focival? Elhangzottak már olyan kijelentések is, hogy januártól akár meg is szűnhet a professzionális foci a városban.
– Nagyon szeretem a focit, hisz magam is futballoztam egykor. Szó sem lehet arról, hogy megszűnjön a profi futball a városban, s ha az idén nem is, de a közeljövőben nem tartom elképzelhetetlennek azt sem, hogy a csapat az extraligában szerepeljen.
Juhász Dósa János, Gömöri Hírlap
