A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 2011. november 4-én, pénteken 18.00 órától tartotta díjátadó ünnepségét Budapesten a Parlament Vadásztermében. Az idei kitüntetettek között szerepelt a Csemadok is.
Az ünnepségen közreműködött Szabó András előadóművész és Török Tilla népi hegedűs, énekes (Ada, Délvidék), a műsort Nykl János rádióbemondó (Magyar Katolikus Rádió) vezette.
A Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetései a világ magyarsága körében igen fontos politikai-közéleti jelentőségűek. A világ harminckét országából kikerült kitüntetettek zömét külhoni magyarok alkotják.
Az idei kitüntetettek:
Bethlen Gábor-díjat kapnak: (az érmet Péterfy László készítette)
a Csemadok – Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – laudál Lezsák Sándor, a Kuratórium elnöke
„anyanyelvünk és kultúránk szervezett megőrzése, ápolása, s a felvidéki magyar megmaradás érdekében folytatott mintegy hat évtizedes küzdelme elismeréseként”
Somodi István a Szárszó Baráti Kör elnöke – laudál Bíró Zoltán kurátor
Márton Áron-emlékérem kitüntetettje: (Szervátiusz Tibor alkotása)
P. Szőke János atya – laudál Dr. Mészáros István
Tamási Áron-díjat kap: (az érmet Tőrös Gábor készítette)
Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál könyvkiadók – laudál Ugrin Aranka
Teleki Pál-érdemérem kitüntetést kapnak: (Reiger Tibor alkotása) – bevezeti Bakos István
Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, Ada
Cservenka Judit rádiós újságíró, szerkesztő
Csirpák Lilli nyelvtanár, a Teleki Pál Emlékbizottság tagja
Dr. Mészáros István tudós, oktatástörténész
Ujváry Gábor történész, hungarológus
Bakos István közlése szerint az idei, november 4-i díjátadó ünnepség „különös alkalom, mert a magyarságszolgálat jegyében adományozott kitüntetéseinket először adjuk át arra érdemes jelöltjeinknek a Parlament épületében”.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke felidézve a Csemadok, azaz a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének 1949-es megalakítását, azt mondta, hogy a hatalom mindenekelőtt azzal a céllal szorgalmazta létrehozását, hogy önmaga számára biztosítsa a szlovákiai magyarság politikai ellenőrzését, hogy a szervezet közvetítse a magyar nemzetiségű szlovák állampolgároknak a szlovák kommunista párt határozatait. „Mi nem azt a szervezetet méltatjuk, amelyiket a Szlovák Kommunista Párt hozott létre, hanem azt, amelyik az alapítói szándékoktól függetlenül elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar kultúra és anyanyelv fennmaradásában, a nemzetiségi elnyomás legkeserűbb éveiben” – fogalmazott. Rámutatott: az egyesület a jogfosztottság évei után pótolhatatlan tevékenységet fejtett ki azáltal, hogy vállalta a magyar kisebbség népművészeti hagyományainak ápolását, közreműködött a magyar iskolák újraindításában, s a párthatalom akarata ellenére gyűjtőhelye lett a szlovákiai magyar kisebbség problémáinak. Kiemelte, hogy a szervezetnek 2009-ben 431 alapszervezete, 428 művészeti együttese és 57.050 tagja volt. A Csemadok a korábbi évtizedekben szinte mindvégig tartotta magát Bethlen Gábor intelméhez, miszerint a nemzet fennmaradása érdekében nem azt tette, amit szeretett volna, hanem mindig azt, amit az adott körülmények között tenni lehetett, de azt szinte maximális hatékonysággal. Joggal érdemesült tehát a Bethlen Gábor díjra – mutatott rá Lezsák Sándor.
Illyés Gyula családja, Kiss Ferenc, Németh Lászlóné, valamint a kezdeményezők közül tíz-tizenketten a Bethlen Alapítvány nevében először 1983-ban adományoztak „díjat” Csoóri Sándornak. 1987 óta mindig Illyés Gyula születésnapján önálló díjátadó ünnepségen méltó laudációk után adják át a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit: a Bethlen Gábor-díjat, az 1988-ban létesített Márton Áron Emlékérmet, a Tamási Áron özvegye által 1990-ben alapított Tamási Áron-díjat és 2006-tól új elismerésként a Teleki Pál Érdemérmet, a magyar nemzetszolgálat becsületrendjét.
A Bethlen Gábor Alapítvány 1980-tól kezdte meg működését azzal a céllal, hogy anyagi, szellemi támogatásával, díjaival úttörő szerepet vállaljon a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép-európai szellemi együttműködésben és a határon túl élő magyarság magyarországi megismertetésében. A szervezet alapítója Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor. A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának jelenlegi tagjai: Lezsák Sándor (elnök), Petrik Béla, Bakos István, Bartos Mónika, Béres József, Bíró Zoltán, Illyés Mária, Kiss Gy. Csaba és Németh Ágnes.
Az első Bethlen-díjas 1986-ban Domokos Pál Péter népdalgyűjtő, néprajzkutató volt. Azóta kitüntették mások mellett Püski Sándor könyvkiadót és feleségét, Sütő Andrást, Duray Miklóst, Tőkés Lászlót, Kányádi Sándort. Zbigniew Herbert lengyel költőt, Bohumil Hrabal cseh írót, Veno Taufer szlovén, Juríj Skrobinecz ukrán, Lubomír Feldek és Vojtech Kondrót szlovák költőket és Nedjelko Fabrio horvát írót.
EM, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”25158″}