Minimum tízéves gázvásárlási szerződésről folytat tárgyalásokat Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter azeri kollégájával. Egyelőre azonban még nem tisztázott, milyen útvonalon, mely csővezetékeken keresztül és milyen mennyiségben érkezne az azeri gáz Szlovákiába.
A szlovákiai tervek kapcsán még nem hozták nyilvánosságra a beszerzendő azeri gáz mennyiségét, holott ezen is múlik, hogy a szállításhoz melyik vezetékeket lehet majd igénybe venni. Viszont egyszer már született megoldás:
az azeri Socar a Szlovák Gázművekkel kötött kísérleti szerződés alapján 2024. december 1-jétől már juttatott földgázt Szlovákiába. A szlovák fél az akkori kedvező tapasztalatok alapján hosszabb távú együttműködést is kilátásba helyezett.
Az azeri gáz a Déli Gázfolyosón, majd európai vezetékeken keresztül juthat el a térségbe. A közép-európai kapacitások, a tranzitdíjak és a hosszú távú lekötések egyaránt meghatározzák a versenyképességét, tény viszont, hogy egyre fontosabb szerepe van Európában. Azerbajdzsán eddig 16 országgal kötött gázszállítási szerződést, közülük 13 európaival, így Olaszországgal, Görögországgal, Bulgáriával, Romániával, Magyarországgal, Szerbiával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szlovákiával, Észak-Macedóniával, Németországgal, Ukrajnával és Ausztriával.
Az éves azeri gázkivitel fokozatosan 15 terawattórára fog nőni, ez körülbelül 1,5 milliárd köbmétert takar. Azerbajdzsán gázt exportál továbbá Törökországba a Transzanatóliai földgázvezetéken (TANAP) és a Dél-kaukázusi vezetéken (SCP), valamint Grúziába az SCP és a Hajigabul-Gazakh vezetéken. Tavaly megkezdte szíriai kivitelét is napi 3,4 millió köbméterrel, ezt a mennyiséget idővel 6 millió köbméterre növeli.
Az Európai Unió az orosz gázimport fokozatos visszaszorítására törekszik, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy annak más alternatívával való helyettesítése milyen áron, milyen elérhetőséggel és ellátásbiztonsággal történik. Szlovákia ezért nem egyszerűen új beszállítót keres, hanem olyan konstrukciót, amely az árát és útvonalát tekintve is kiszámítható lehet.
Azerbajdzsán tehát egyre fontosabb szereplővé válik az európai gázpiacon, ám a kapacitásai nem korlátlanok. Ezért a mostani szlovák–azeri tárgyalás nem jelenti automatikusan az orosz gáz teljes kiváltását, inkább azt, hogy Szlovákia hosszabb távon több lábon álló ellátási rendszert szeretne kiépíteni. A kérdés, hogy ennek a feltételei adottak lesznek-e.
NZS/Felvidék.ma/vg.hu
