Hiánypótló történelmi kiskönyv jelent meg a felvidéki fiatalok számára. A Fiatalok a Jövőért Polgári Társulás kiadványáról Berényi József, az MKP-elnöke és Neszméri Tünde, a könyv szerkesztője tartottak sajtótájékoztatót.
A 48 oldalas kiskönyvet három ismert és elismert felvidéki történész: Popély Árpád, Simon Attila és Szarka László írták.
Berényi József írta a könyv előszavát: „A kiadvány ötlete egy lakossági fórumról való hazatérésem során született. Kassáról indultam nyugat felé, amikor mellém szegődött egy nyitrai diáklány. A kilométereket szelve sokat beszélgettünk, például arról, hogy Szlovákiában az utóbbi időben elharapódzott a magyarok iránti gúnyolódás, sőt, gyalázkodás. Ez alól nem kivétel az egyetemi élet sem. A fiatalok összejövetelein sokszor szóba kerül a vitás történelem: a magyarok eredete, a honfoglalás, a magyarok múltja és jelene. Heves indulatokkal töltve, előítéletektől elvakítva sokan szólnak hozzá a témához. De megfontolt és kellő ismeretekkel megalapozott véleménynyilvánításra már kevesebben képesek. Ezt a gondolatot sugallta útitársam, s ebből született az ötlet, egy olyan hiánypótló kiadvány megszerkesztése, amely történelmünk jelentős fordulópontjait taglalja, párhuzamot von a magyar és a szlovák múlt történései között, s olyan tudásanyaggal látja el az olvasót, amelyre vitákat alapozhat, amely érvekkel, indokokkal és bizonyítékokkal látja őket el.
Természetesen nemcsak a fiatalok számára hasznos ez a kis könyv, hanem mindazok számára, akik szívesen hozzászólnának a vitás kérdésekhez, ám nem biztosak ismereteik megalapozottságában. Ezt a küldetését a kiadvány úgy teljesítheti, ha végigolvassák, s merítenek belőle, így válhat valóra a fiatal diáklány ötletes elképzelése.
A megvalósításban nagy szerepe van Neszméri Tündének, akik az ötlet hallatán tevékenyen részt vett a kiadvány kivitelezésében”.
Neszméri Tünde visszaemlékezett: „amikor az alapiskolában megismerkedtem történelmünk szépségeivel, majd a sötét török időkkel, és azután pedig a még sötétebb huszadik század történéseiről is tanultunk. A legújabb kori történelem számomra nem volt ismeretlen. Gyermekkoromban nagyapám, Stiglitz János, aki magyar csendőr volt a bécsi döntés után, majd megjárta a frontot, utána pedig a szovjet hadifogságot, gyakran beszélt „élményeiről”. Neszméri papa és mama pedig a kitelepítésről „meséltek”. Úgy gondolom, minden családot érintettek ezek az események, mégis kevesen tudnak arról, hogy mi is az igazság. Sokan hajlamosak arra, hogy elhigyjék a szlovák propagandát bűnösségünkről. De miben volt bűnös az az egyszerű ember, aki a hatalom kényszere alatt lett katona. Miben lehet vétkes az, aki a háború alatt iskolás, gyermek vagy csecsemő volt? Miben lehetünk bűnösök mi, akik a háborút csak nagyszüleink elmeséléseiből ismerjük? A kollektív bűnösség elve ma is él. Remélem, ezzel a kiadvánnyal választ adunk a vitás kérdésekre és segítjük történelmünk ismeretének mélyítését, megértését”.
Címek a könyv tartalmából:
- Felvidéki vagyok vagy szlovákiai?
- A magyar honfoglalók és a szláv lakosság
- A nyitrai részfejedelemség (dukátus) és a morva-szlovák folytonosság
- Csupán magyar nemzeti küzdelem volt a Rákóczi-szabadságharc?
- Patriotizmus és lojalitás a soknyelvű Magyar Királyságban
- A reformkori nyelvharcoktól a magyar nemzetállam programjáig
- Magyarosodás és magyarosítás
- A trianoni határok nagyhatalmi kijelölése
- A masaryki demokrácia, avagy az emberarcú nacionalizmus
- Sortüzek és áldozatok
- Dél-Szlovákia elmagyarosodásának mítosza
- Az első bécsi döntés
- A szlovák lakosság üldözése és elüldözése az első bécsi döntést követően
- A kollektív bűnösség fonák vádja
- Háborús bűnös vagy hős? Esterházy János megítélése
- Lakosságcsere, nem azonos feltételek mellett
- Reszlovakizálás vagy elszlovákosítás
- A kommunista párt és a magyar lakosság egyenjogúsításának kérdése
- Az emberarcú szocializmus két arca
- A beneši dekrétumok továbbélésének kérdése
