Németh Zsolt a Hvg.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott: Kialakulóban van egy „mag” az EU-ban, középpontjában az eurót használó államokkal. Abban konszenzus van a kormányban, hogy az EU-t meg kell menteni, ehhez pedig szükség van az euró megőrzésére.
Ez pedig nem megy a politikai integráció mélyítése nélkül. Magyarországnak két alapvető elvárása van a „mag” jövőjével kapcsolatban: legyen nyitott a periféria országai felé – amibe a jelenlegi helyzetben Magyarországot is beleértem. Vagyis csatlakozhassunk, amikor felkészültté válunk. Arra a kérdésre, hogy a csatlakozásra mikor kerülhet sor, a politikus azt felelte: a legoptimistább becslések is a 2018-as dátumról szólnak.
A másik fontos feltételünk – mondta az államtitkár –, hogy a „mag” intézményi átalakulása a demokratikus jelleg erősítése, az átlátható döntéshozatal felé mozogjon. Már most is vannak problémák az európai intézmények legitimitásával – bár éppen egy komoly intézményi reformon vagyunk túl, ami ebbe az irányba ment, de úgy gondoljuk, a reformok továbbvihetőek. A lényeg, hogy a 27-eknek befolyásuk legyen arra, milyen irányba fejlődik a mag, erősödjön az Európai Parlament ellenőrző szerepe, csökkenjen a bürokrácia. A lényeg: Magyarország odaáll az eurózóna megmentését célzó intézkedések mögé, egyidejűleg elvárjuk, hogy a folyamatnak részesei legyünk, és hogy nyitott maradjon az unió.
Németh Zsolt annak kapcsán, hogy a kormányfőtől több unióellenes megfogalmazást is tett, úgy reagált: A nyilvánosságban elhangzó kritikák, melyek különféle irányból fogalmazódnak meg, sajátos viszonyban vannak egymással: amikor valaki túlbürokratizált birodalomnak nevezi az EU-t, vagy azt mondja, hogy növelni kell az átláthatóságot az uniós döntéshozatalban – ezek nincsenek nagyon messze egymástól. Az alapvető különbség, hogy abban gondolkodunk-e: az EU az összeomlás felé mozog, vagy abban, hogy az integrációs folyamatnak folyamatosan előre kell haladnia, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a kritikákat sem.
A politikus beszélt a szlovák-ügyekről is. Mint mondta, Szlovákiában az elmúlt hat év nagyon komoly politikai fordulatotokat hozott: 2006–2010 között egyre komolyabb volt a feszültség a szlovák és a magyar kormány, valamint a szlovák kormány és a magyar kisebbség között. Megjegyezte: ebben az időszakban figyelemre méltó magyarországi pártpolitikai konszenzus működött az ügyben, Gyurcsány Ferenc még kormányközi tárgyalásokra is meghívta, de ennek végül nem tudott eleget tenni. A szlovák kormányváltás után elkezdődött a párbeszéd, a problémák megoldása, ennek kiemelkedő fejleménye volt a szlovák nyelvtörvény módosítása, megszűnt a magyarság megfélemlítettsége. Viszont eközben a magyar legitimitással rendelkező párt elveszítette parlamenti képviseletét – tette hozzá a politikus.
Azzal folytatta: a Magyar Koalíció Pártját magyar pártként választották korábban a parlamentbe. Nemzeti alapon szerveződött. 2012-ben sem tudtak visszakerülni, a vegyes párt, a Híd viszont újrázni tudott. Új helyzet van: ugyan megint Robert Fico van kormányon, de ez már egy új Fico, aki, úgy tűnik, nem élezni akarja az ellentéteket, sem a magyar kisebbséggel, sem a magyar kormánnyal szemben. Szeretnénk folytatni az új szlovák kormánnyal a korábban megkezdett dialógust – bízunk benne, hogy komoly parlamenti többséggel a hátuk mögött szállítani is tudják az ígéreteket.
„Mi az MKP-ra a magyarság legitim képviselőjeként tekintünk, hiszen két mandátummal ott ülnek az Európai Parlamentben, komoly önkormányzati pozíciókkal rendelkeznek, tagjai a Magyar Állandó Értekezletnek. De a Híddal szemben sem viseltetik ellenszenvvel a magyar kormány.”
hvg.hu, nol.hu nyomán Felvidék.ma
