Ezzel a címmel adott ki rövid összefoglalást a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, amelyben tájékoztatást és előrejelzélst adnak a civil szervezet mellett ténykedő szakmai bizottságok és szakértők munkájáról. A közleményt alább olvashatják.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala amellett, hogy a civil szervezetek komoly részét tömöríti és érdekérvényesítő fórumként működik, tevékenységében jelentős mértékben épít a szakemberek hozzájárulására és munkájára. A Kerekasztal mellett ennek következtében több szakmai bizottság is ténykedik, a csoportokban jobbára fiatal szakértők vállalnak feladatokat. A Kerekasztal nyilvánosság számára is látható tevékenysége komoly mértékben a bizottságok munkájára és szakértelmére alapoz, ezért érdemes számba venni a tevékenységek fő vonalát.
Jogsegélyszolgálat
A Kerekasztal mellett működő Jogsegélyszolgálat a szlovákiai magyar jogászok csoportját tömöríti. Tevékenységét Szekeres Klaudia koordinálja. A jogászok ténykedése két fő vonalon mozog: a felmerülő, gyakorlati problémák kapcsán állandó jogi tanácsadást nyújtanak magánszemélyeknek és szervezeteknek, valamint jogi szempontból segédkeznek a Kerekasztal tevékenységében. A másik szál a hosszú távú, egyes témákra ráfókuszáló jogvédő projekteket foglalja magába, melyekhez következetes előkészítés szükséges.
A mindennapokban felmerülő gyakorlati problémák közös jellemzője, hogy reaktívak, azaz a közösségünk azzal szembesül, állást kell foglalni egy olyan helyzet kapcsán, ami a kezdeményezéseinktől függetlenül állt elő. A Jogsegélyszolgálat az elmúlt évben is több szimbolikus jelentőségű ügy kapcsán nyilvánult meg: példának okáért a vasúti kétnyelvűség, a peredi népszavazás, hivatali nyelvhasználati ügyek terén, foglalkozott a média és a televíziók nyelvhasználati szabályainak kérdésével.
Sajnálatos módon a szlovákiai magyar közegben a pereskedésnek nincs hagyománya, meggyökeresedett az a nézet, miszerint jogaink szorgalmazása felesleges kellemetlenségekkel és hátrányokkal jár a panaszosra nézve. Hosszú távon nagy szükség van arra, hogy az egyértelmű jogsértések elszenvedői tudatosítsák, érdemes síkra szállniuk és jogi orvoslást kérni, ez nem igényel komolyabb időbefektetést – azt a Jogsegélyszolgálat munkatársai vállalják fel.
A 2014-es évben lehetőség adódik több, feldolgozás alatt álló téma köztudatba vitelére – például a kisebbségi nyelvtörvény gyakorlati betartására a vasutakban és hivatalokban, a vészhívószámok problémájának felvetésére, a civil szervezetek magyar nevének bejegyzésével kapcsolatos problémák bemutatására. A másik szál, a módszeres tevékenység a különféle jelentések és beszámolók készítésében nyilvánul meg, melyek a szlovákiai jogállapotokkal foglalkoznak. Bebizonyosodott, nagy szükség van az olyan szakmai, politikától független árnyékjelentésekre, melyek nemzetközi fórumokon hasznosíthatóak, s felhívják a figyelmet a nemzetiségi problémák gyakorlati vonzataira.
Gazdasági bizottság
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Gazdasági bizottsága az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet szentelt a Dél-Szlovákiát érintő legfőbb problémák bemutatására, Antalík Imre, majd Rajkovics Péter vezetésével. Tette ezt azért, mert tagjai úgy érezték, a szlovákiai magyarságnak szüksége van a probléma mélyebb megismerésére. Rövidebb és hosszabb elemzések során kitért a lemaradásunk okainak vázolására, eddig az infrastrukturális problémák kerültek bemutatásra, volt szó a munkanélküliségről, amely téma további bontásra kerül, ahogy az oktatási és befektetési nehézségekről is lesz szó a bizottsági idei munkásságában.
Ezen kérdésekre a 2014-es év első felében külön hangsúlyt helyez, mert a közeljövőben elérhetővé válnak az elmúlt évben végzett kutatás komoly szakmai eredményei – ez a kutatás tette ki a bizottság tavalyi tevékenységének legszámottevőbb részét. Ebből a kiadványból a külvilág is széles körű információkat szerezhet arról, milyen magyarázatot adnak a számok a jelenlegi közállapotokra különös tekintettel a déli régiók helyzetét illetően, és vajon miért jutottunk ide. A gazdasági élet vezető személyiségeivel folytatott lekérdezések néhány kitörési lehetőséget is felvázolnak, a megvalósítható kitörési pontok felvázolása egy komoly feladat. Emellett a bizottság az idei évben nagyobb figyelmet szentel majd az aktuális gazdasági kérdések kommentálására, valamint az egyes politikai pártok által kidolgozott gazdasági víziókat is elemezni fogja. A tervek között szerepel továbbá folytatni azt a kezdeményezést, hogy az MKP és Híd szakpolitikusait és a független szakértőket egy asztalhoz ültessük a bennünket érintő gazdasági kérdések megvitatására.
Női és gyermek-esélyegyenlőségi bizottság
Az esélyegyenlőségi bizottság célja, hogy két olyan területet vizsgáljon meg mélyebben, annak minden vonzatát figyelembe véve, melyek a jelenlegi szlovákiai magyar közgondolkodásban egész egyszerűen nem jelennek meg – ezek a nőket, valamint a gyermekeket érintő speciális problémák. A bizottság vezetője Bolemant Lilla.
A nők és gyermekek problémái nagyon sokrétűek, közös jellemzőjük, hogy sokszor nem is nemzetiségi vonzatban kerülnek elő, vagy nincs tudatosítva, mennyire fontos azokkal szlovákiai magyar viszonylatban foglalkozni.
A főbb területek, amelyeket a közeljövőben a szlovákiai magyar közbeszéd tárgyává kíván tenni a bizottság: a nők hátrányos helyzete a munkapiacon (a nők a férfiak bérének 75%-át kapják meg, a gyermekvállalás és a munkapiacra való visszatérés gondjai, a munkahelyi előmenetelt gátló tényezők, az üvegplafon jelenség), a nők kis részvétele a közéleti és döntéshozatali pozíciókban (nincs biztosítva az érdekképviselet), a nők hátrányos helyzete a tudományban (a tudományos pozíciókat tekintve felfelé egyre csökken a nők aránya), a nők és a férfiak társadalmi szerepének sztereotípiái. A gyermekek esélyegyenlőségét és érdekképviseletét a nemzetközi gyermekjogi dokumentumok fényében, a nevelés és az iskola viszonylatában kívánja a bizottság vizsgálni (a nemzetiségi iskolák diákjainak jogi tudatát növelni, a többségi nemzet gyermekeivel való egyenlő esélyek elérésére törekedni, például pszichológiai tanácsadás, nevelési tanácsadás, segélyvonal, tájékoztatás).
Az Esélyegyenlőségi bizottság segítségével november végén egy konferenciára került sor, melynek témáját a nők helyzete alkotta. A tapasztalatok alapján megvan az igény arra, hogy ez a téma komolyabb szerephez jusson a köztudatban. Az év során kikristályosodnak a konkrét témák a bizottság lehetőségeinek függvényében, többek között az, hogy milyen figyelemfelkeltő akciókba, tevékenységbe lehet és szükséges bekapcsolódni ezen a téren (például a családon belüli erőszakra figyelmet felhívó Egymillió nő ébredése mozgalomba).
Madari.sk
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának közreműködésével 2012 őszén kezdte meg működését a madari.sk weboldal, Bolemant Lilla koordinálásával. Az oldal célja az volt, hogy hozzájáruljon a szlovák-magyar kommunikációs határok ledőléséhez. Tudatosítani kell ugyanis, hogy a kommunikáció, az ellenvélemények hiánya (és az a tény, hogy csak politikusok és a közéleti szereplők egy nagyon kis része beszéltek a magyarok problémáiról) hozzájárult a hagyományos sztereotípiák megerősödéséhez, a magyar közösséggel kapcsolatos tévhitek elterjedéséhez. Ennek a felszámolására kézenfekvő megoldásnak ígérkezett egy egynyelvű, kizárólag szlovákul üzemeltetett, a magyar vonatkozású témákkal korrekt módon foglalkozó portál.
A madari.sk fenntarthatósága és szervezési változásai 2013 második felére stabilizálták az oldalt, melyen rendszeresen jelennek meg hosszabb publikációk a közélet, a történelem, vagy a mindennapi jelenségek témáját érintve. A madari.sk az utóbbi hónapok során sikeresen tematizálta a magyar nyelv idegen nyelvként való oktatását, s beszédes, hogy emellett a magyarokat érintő alapvető kérdésekkel foglalkozó kérdések számítanak a legnépszerűbb cikkeknek – például az a bejegyzés, amely a magyarok Szlovákiában való jelenlétének okait magyarázza el.
A tavalyi év folyamán az oldal olvasottsága a duplájára nőtt, köszönhetőe az aktuális témák felvetésének, és ez bizonyítja azt, hogy szükség van egy ilyen portálra, amely segíthet a megoldatlan problémák megfogalmazására és feltárására. Az oldal (ami nem hírportálként funkcionál) a felfutás óta naponta ötszáz-hatszáz látogatót vonz, erős facebookos jelenléttel és törzsolvasói közönséggel bír. A szlovák látogatók több tucatnyi kérdést tettek rajta fel, s a tapasztalatok szerint sikerült kilépnie a szlovákiai magyar közegből, érdemben is megszólítania a szlovák internetezők egy szeletét. Az oldal további bővítése, aktualizálása, témameghatározó portállá válása komoly segítséget nyútjhat a közös ügyeink kommunikációjában az élet minden területén.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42587,41820,40510,39664,39429,37637″}
