Esztergom és Vidéke Társadalmi és Kulturális Folyóirat 2014/2 számának bemutatóját június 2-án rendezték meg az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület közös szervezésében. Az olvasó egy gyönyörű, színes képekkel és tusrajzokkal illusztrált folyóiratot vehet a kezébe.
A bemutatót Várady Eszter, a Helischer József Városi Könyvtár igazgatója nyitotta meg, majd Filemon Béla szólt Horváth Gáborné bevezető cikkéről, amely az újság sokszínűségére, változatosságára hívja fel a figyelmet. Mint írja: „A lényeg: az együttesen és velünk érző szellemiség. Szálak és mellékszálak: a próza változatos műfajai, a köztük elhelyezkedő, lírai élményt és feloldódást nyújtó filozofikus és vallásos versekkel, valamint az átvitt értelemben is színes címlappal, képanyaggal.”
Juhász Márta röviden elemezte a „Német-magyar nyelvi együttélés” című tanulmányát, amely a csolnoki német nyelvjárást lexikális-szemantikai szemszögből vizsgálva a magyar-német nyelvi kölcsönhatásokat elemzi a magyar többségi nyelvi környezetben élő német nyelvjárást még beszélő idős generáció kontaktusnyelvészeti mintáinak bemutatásával. A szerző arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a magyarországi német nyelvjárás fennmaradása a jövőben két tényezőtől fog függeni: „Egyrészt, hogy a kisebbségi nyelv családi szinten még elsajátítható-e elsődleges szocializációs eszközként, másrészt, hogy az intézmények mennyiben segítik a kisebbségi nyelv elsajátítását és megőrzését”.
Bárdos István prezentálta „Akit tenyerén hord a Jóisten” című írását, amelyben a 80 éves Lábik János festőművészt köszönti. Röviden beszélt a felvidéki tájképfestészet kiemelkedő képviselőjének életéről és munkásságáról. Meggyőződése, hogy a tájképfestészet műfajára ma is szükség van. Amikor elénk kerül egy jól megfestett tájkép, azzal, hogy pozitív érzelmeket kelt, nemcsak feldobja az embert, hanem a gondolkodását is fejleszti. Továbbá bemutatta a „Képzőművészeti élet a Duna jobb és bal partján 1939-1949” című írását, amelyből Wernke Bernát felolvasott egy részletet. 
Ezt követően Mayer Erzsébet részletezte „Babits, a vágyparázna” című írását, majd Nagy Tímea Pribojszky Mátyás „Kálvária” című novellájából olvasott fel részletet. A. Bak Péter, a Rudnay Gyula Társaság elnöke bemutatta Rudnay Gyula festőművész munkásságáról írt cikkét. Ezt követően Filemon Béla a prágai Inna Mirovská „Vasárnap” című novelláját ajánlotta az olvasók figyelmébe, amellyel a lap a határokat feszegeti.
Bemutatásra került Czirok Ferenc „Sertéspörc és bivalytej Kirándulás a honvédségi kaják birodalmában a 70-es években“ című humoros írása. Majd Nagy Tímea előadta a „Benned él” és „Hiányzol” című költeményeit, amelyeket 12 éves korában írt. Ezt követően Filemon Béla felolvasott egy részletet cikkéből, amely Maróti Andornak az andragógia történeti és elméleti alakulásába betekintést adó „Lehet-e tanulni egy életen át?” című írásának recenziója.
Végezetül Horváth Gáborné beszélt a Konyhakalendárium című rovatban megjelent receptjeiről, amelyek Azerbajdzsánból, a Kaukázusból, Grúziából és a nagymamája receptjeiből származnak.
Mivel nagyon sok költemény található e lapszámban is, az esten elhangzott Kulcsár-Elek Csilla, Nagy Tímea és Wernke Bernát közreműködésével többek között Horvát Ödön: „Tercinák teremtőnkhöz”, Wernke Bernát: „végleg kopódó”, B. Tóth Klára: „Áldásküldő”, Mohai Marietta: „Játszhatsz már a tűzzel”, Egyedi Márta: „Hajnali pillanat” és Zágorec-Csuka Judit: „A fény győzelme” című költeménye.
A bemutató végén Wernke Bernát, Kulcsár-Elek Csilla és Filemon Béla előadott egy részletet Wernke Bernát „jövevény” című színművéből.
Filemon Béla megköszönte a jelenlevőknek a részvételt, és közölte, hogy az Esztergom és Vidéke következő száma ősszel jelenik meg.
KK, Felvidék.ma
