Megjelent a losonci római katolikus plébánia negyedévenként megjelenő folyóiratának 2. száma. Ezúttal is három magyar nyelvű írás kapott benne helyet. A lap vezércikke a nyári búcsúkkal foglalkozik (Nyár, a búcsúk ideje), szerzője Rastislav Polák, a magyar fordítás Iveta Acélová munkája. A szerző a címből adódóan a búcsúk és zarándoklatok adta lehetőségeket elemzi. „Búcsúba indulni annyit jelent, mint feladni saját kényelmünket, az otthon melegét és útra kelni akár gyalogosan, autóbusszal vagy autón azokra a helyekre, amelyekre maga Isten hív minket, hogy hallgassuk Szavát, lecsendesedjünk, imádkozzunk és egymást buzdítsuk a hitben”. A rozsnyói püspökség területén lévő búcsújáró helyek közül a barkai (Bôrka) és dénesi (Uhorná) helyket emeli ki, megjegyezve, hogy habár nagyságukkal nem mérhetőek Óhegyhez (Staré Hory) vagy Lőcséhez (Levoča), de egész püspöki jelentőséggel bírnak.
A losonci egyházmegye területén a divényi (Divín) Anna búcsút kell megemlíteni.
A lapszám 8. oldalán Kovács Erika „Nagyboldogasszony – katolikus és magyar ünnep” c. írása olvasható. „Mária mennybemenetele … magyar ünnep pedig azért, mert egyúttal Magyarország védőszentjének napja is: még Szent István király ajánlotta az országot Szűz Mária oltalmába”. Az írásból megtudhatjuk, hogy az ünnepet a protestáns egyházak nem ismerik el, mert nem szerepel a Szentírásban. A különböző apokrif feljegyzések szerint Mária életkora 64 és 72 é közé tehető, halálának körülményeiről legalább 20 változat maradt fenn. A legelterjedtebb feltételezés szerint Mária Jézus halála után a kisázsiai Efezusba költözött, de erre sincs bizonyíték. Az írás nem utal erre, így én teszem hozzá, hogy a hely Törökországban, Efezus közelében található és Meryemana néven ismert, nagyon látogatott kegyhely. A több száz éves kápolna mellett csodaforrás, a kívánságok fala is található itt, valamint a pápai látogatás oltára is. A hagyomány szerint Mária Jeruzsálemben halt meg.
Ugyanezen az oldalon Kovács Erika – kapcsolódva a vezércikkhez valamint az előbbi íráshoz– a Mátraverebélyi – Szentkút búcsújáróhelyet mutatja be, amely Magyarország kiemelt búcsújáró helye. Az ottani kegyhelyet ma formájában a Almásy család építette. Fő ünnepe pedig az augusztus 15-i Nagyboldogasszony ünnepe. A kegytemplom egy Szűz Mária látomás helyszínén épült és 1258-ban kapott jogot az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. 2011-ben Boldog II. János Pál pápa vérével átitatott textília-ereklyével gazdagodott a kegyhely, amely a pápa elleni merényletre emlékeztet, amely a fatimai Szűzanya ünnepén történt. A hely 2009-től a görög katolikus hívek zarándoklatának helyszíne is.
Puntigán József, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”44661,43102″}
