Aktuális nemzetpolitikai ügyekben fordult kérdéssel a magyar diplomácia vezetőjéhez Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője. A kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola átnevezési ügye mellett érdeklődött a külhonban is működő magyar vállalatok „viselt dolgairól” – már ami a magyar nyelv használatát illeti…
A kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola átnevezési mizériájával kapcsolatban arról érdeklődött, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter milyen lépéseket tett ebben az ügyben.
A miniszter nevében válaszoló Szabó László államtitkár elmondta: az iskola átnevezésének ügyével kapcsolatban Szijjártó Péter a november 29-i varsói V4+Nyugat-Balkán külügyminiszteri találkozón kerített alkalmat arra, hogy beszéljen szlovák kollégájával, Miroslav Lajčákkal. A szlovák miniszter megnyugtatta a magyar felet, hogy a kormány konstruktív az ügyben és nem fogják átnevezni az iskolát. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a magyar külügyminisztérium a kassai főkonzulátus segítségével haladéktalanul megvizsgálta az ügyet, valamennyi féllel – az oktatási intézmény vezetőjével és Kassa megye illetékeseivel is – egyeztettek. Ennek során tisztázták, hogy sem a megye, sem a szlovák minisztérium nem kívánja elvenni Márai Sándor nevét. „Az, hogy az intézmény elnevezésében az alapiskola vagy a gimnázium kifejezés megváltozhat-e, erre egyelőre nem tudtak mit mondani, mert elképzelhető, hogy a szakkifejezésekben lesz változás, de Márai Sándor neve marad az intézménynek a nevében” – válaszolt Szávay kérdésére a külügyi államtitkár.
A jobbikos honatya a magyarországi cégek határon túli jelenlétével – és megjelenésével – kapcsolatban is faggatta a külügyminisztériumot. Szávay felidézte: már évekkel korábban jelezte a miniszterelnök felé, hogy a határon túl is működő magyarországi cégek (pl. a CBA, MOL, OTP) bár külhoni magyar területeken fiókokat, üzleteket nyitnak, de „legtöbb esetben nem tisztelik a magyar közösséget még annyiban sem, hogy például a munkavállalás feltételéül szabják a magyar nyelv ismeretét, hogy ezáltal magyarokat tudjanak nagyobb számban alkalmazni, vagy például, hogy magyar nyelvű feliratokat jelenítsenek meg.”
Szávay István példaként említette az OTP-t, amely elmondása – személyes tapasztalatai – szerint nemcsak, hogy Eszéken vagy Ungváron nem hajlandó magyar feliratokkal megtisztelni a magyarokat, de nem teszi ezt a 35 százalékos magyarságú Szabadkán, a 48 százalékos magyarságú Beregszászon, sőt a 80 százalékban magyarok lakta Dunaszerdahelyen sem. A képviselő mindezt annak fényében különösen is felháborítónak nevezte, hogy sok magyarországi támogatást csak az OTP-n keresztül vehetnek igénybe a külhoni magyar szülők.
Szabó László államtitkár válaszában elmondta: Szijjártó Péter külügyminiszter november 24-én egyeztetett ez ügyben Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával, aki azt mondta, „minden magyarok által lakott területen igyekeznek biztosítani a magyar nyelvű szolgáltatásokat”. Egyben arra kérte a tárcavezetőt, hogy amennyiben konkrét esetről tud, azt jelezze felé. A miniszter nevében válaszoló tárcavezető arra kérte Szávay Istvánt, hogy ezeket a problémás eseteket ő is jelezze írásban a minisztérium felé, ahonnan majd továbbítják az OTP vezérigazgatójához.
Íme hát az alkalom: aki valamely felvidéki OTP-fiókban bármi nyelvi disznóságot tapasztal, jelezze a képviselő felé…