Mégis visszakaphatják földjüket azok, akiknek az 1945-49 közötti időszakban, azaz a jogfosztás éveiben vették el az ingatlanjukat. Még tavaly decemberben kiderült, Európai Uniós jogba ütközhet a szlovák kárpótlási törvény.
A budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézet, amely a határon túli magyarságot ért jogsérelmek elleni hatékony küzdelmet tűzte zászlajára, segítséget nyújt azoknak a nem szlovák állampolgároknak, akiktől a jogfosztás éveiben kobozták el földterületüket. Az Intézettel 2016 őszén a Szövetség a Közös Célokért együttműködési megállapodást kötött.
„Diszkriminatív és európai uniós jogba ütköző lehet az a 2003. évi szlovák kárpótlási törvény, amely csak a szlovák állampolgárságú és állandó lakóhellyel rendelkező személyeknek adott lehetőséget arra, hogy a második világháborút követő időszakban elkobzott termőföldek után kárpótlást igényeljenek az államtól“ – írta a Magyar Idők 2016. december 6-án.
A szlovákiai magyar képviselők a kárpótlási törvény kapcsán több alkalommal is az Európai Bizottsághoz fordultak, de konkrét válasz csupán évek múlva érkezett. A Bizottság a szlovák hatóságoktól kapott információk szerint megállapította, hogy nagyon kevés embert érinthet a kérdés, így nem kíván foglalkozni az üggyel. A szakértők becslése szerint azonban az érintettek száma jelentős, tekintve, hogy 1945 után százezres nagyságrendben telepítettek ki családokat Szlovákiából, ráadásul az elmúlt 70 évben a könnyebb megélhetés reményében sokan Nyugat-Európába költöztek, közülük többen ma már sem szlovákiai lakóhellyel, sem szlovák állampolgársággal nem rendelkeznek.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet most jogorvoslást kínál a Tt. 503/2003 sz. kárpótlási törvény értelmében diszkriminált károsultak ügyében. Azon személyekről van szó, akiknek 1945 és 1949 között elkobozták földjeiket, és akik a szlovák kárpótlási törvény értelmében ez idáig nem kaphattak kárpótlást az államtól, mert nincs szlovák állampolgárságuk vagy tartós lakhelyük Szlovákia területén.
A Szövetség a Közös Célokért társulás jogvédő hálózata csatlakozva a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet kezdeményezéséhez, várja mindazok jelentkezését, akik a második világháború előtt a mai Szlovákia területén termőfölddel rendelkeztek, szlovák állampolgárságal, vagy bejegyzett állandó lakhellyel azonban nem rendelkeznek.
Az intézkedés célja nem csupán a magyarságot ért jogsérelmek elleni fellépés, hanem az Európai Bizottság előtt annak bebizonyítása, hogy jelenleg is több száz, vagy akár több ezer ember is élhet Közép-, vagy akár Nyugat-Európában, akiket megfosztott Szlovákia a vagyonuk egy részétől azzal, hogy állampolgárság, illetve állandó szlovákiai lakóhely híján kizárta őket a kárpótlási rendszerből.
Amennyiben Ön is érintett az ügyben, kérjük forduljon bizalommal a Szövetség a Közös Célokért irodahálózat munkatársaihoz.
