A Keleti Partnerség országai az Európai Unió, a visegrádi országok és egyben Szlovákia prioritásait alkotják, közölte Lukáš Parízek a külügyminisztérium államtitkára csütörtökön, miután a V4-ek vezetői a Keleti Partnerség országaiból érkezett politikusokkal találkoztak az Európai Bizottság és Észtország képviselőinek részvételével Budapesten.
A politikus szerint a partnerországok segíthetnek a migrációs folyamatok lassításában és a távol-keleti piacok elérése sem lehet elég hatékony nélkülük.
Fontos a partnereinkkel folytatott folyamatos kommunikáció
„Ez a találkozó igazolja, hogy mennyire fontos számunkra ez az ügy, amely nagyon előkelő helyen szerepel a mi listánkon, s egyben azt is bizonyítja, hogy pótolhatatlan a folyamatos kommunikáció a partnereinkkel. Novemberben egy fontos csúcstalálkozóra kerül sor Brüsszelben, ami az EU részéről jelzésértékkel bír, miszerint foglalkozni kívánnak a keleti partnerekkel, és egyben bizonyos víziót is fölvázol számukra a jövőbeni uniós együttműködés kereteiről” – fogalmazott a szlovák diplomata.
A legambiciózusabb és legbátrabb szövetségépítés a cél
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a találkozót követő közös sajtótájékoztatón a lehető legambiciózusabb és legbátrabb szövetségépítést célzó határozat elfogadását szorgalmazta az unió és a Keleti Partnerség országainak novemberi brüsszeli csúcstalálkozóján. Hozzátette, amellett is kiállnak majd a V4-ek, hogy a közösség következő hétéves költségvetésében ne csökkenjen az ezt célzó forrás összege. A partnerországok segíthetnek gátat szabni a migrációs folyamatoknak, és a távol-keleti piacok elérése sem lenne elég hatékony nélkülük – mondta a miniszter.
Szijjártó az eddig elért eredmények közé sorolta az Ukrajnával és Georgiával elért vízummentességet, de azt is, hogy pénteken életbe lép az Ukrajnával kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodás.
Természetes érdekünk az együttműködés elmélyítése
Parízek a TASR hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte, hogy a V4-es csoportosulás az unió határát képezi „A Keleti Partnerség országaival viszont mi vagyunk határosak, ezért természetes érdekünk az együttműködés elmélyítése ezekkel az államokkal, mert ők a mi szomszédjaink” – fogalmazott.
Szükség van arra, hogy az EU meghatározza, milyen konkrét lépéseket vár a Keleti Partnerség országaitól – mondta, hozzátéve, hogy a hat partnerország biztosította őket arról, teljesítik a vállalt reformokat. Némely ország jobban, mások gyengébben teljesítenek, ezért fontos figyelemmel kísérniük ezt a problémakört a visegrádi négyeknek, s ezáltal az uniónak is, mert ez az EU érdeke és prioritása is egyben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Lukáš Parízek szlovák külügyi államtitkár a V4-ek, valamint a Keleti Partnerség országai találkozóján Budapesten a Várkert Bazárban 2017. augusztus 31-én.
(MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Szó sincs a V4-ek hasadásáról
Az utóbbi időben Magyarországon nagy visszhangot keltett, a visegrádi csoport lehetséges hasadását boncolgató sajtóhírekre reagálva elmondta, hogy semmiféle hasadásról nem beszélhetünk. „Szlovákia a V4-ek szívében fekszik, szomszédos az összes V4-es országgal, határozottan nem érdekünk, és nem is arra irányul a külpolitikánk, hogy valamilyen módon megosszuk ezt a csoportot” – hangsúlyozta Parízek.
A partnerségi ország esetében egyéni megközelítést kell alkalmazni
Petr Gajdušek cseh külügyi államtitkár kiemelte, hogy Csehország a gyakorlati együttműködést szeretné erősíteni, de ugyanakkor úgy véli, hogy a novemberi csúcs végén egy sokkal szélesebb jövőbeli utat kell felvázolni. Az együttműködésnek érvényesítenie kell az egyes országok közötti különbségeket, minden egyes partnerségi ország esetében egyéni megközelítést kell alkalmazni, de a célnak és a felvázolt lehetőségeknek ugyanazoknak kell maradniuk – fogalmazott.
A déli gázfolyosó az EU gáztartalékainak húsz százalékát tudná biztosítani
Elmar Mammadyarov azeri külügyminiszter hangsúlyozta, hogy öt ponton működnek együtt az EU-val, és jelenleg is intenzíven tárgyalnak a stratégiai partnerségi megállapodásról. Hozzátette, hogy a kereskedelemre, az oktatásra és a demokráciára szeretnének nagy hangsúlyt fektetni, de az a déli gázfolyosó is fontos szerepet játszik, amely az EU gáztartalékainak húsz százalékát tudná biztosítani. A hat keleti partnerségi tagállamból négyet érintenek különböző konfliktusok, ezért fontos, hogy ez a téma is szerepeljen az őszi találkozón és az EU globális biztonságpolitikájában – közölte.
Vladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter fontosnak nevezte országa politikai és gazdasági kapcsolatainak, energetikai infrastruktúrájának fejlesztésében a Keleti Partnerséget. Közép-Európával egyebek mellett az üzleti, szállítmányozási kapcsolatok erősítését szorgalmazta.
Végső cél a teljes tagság
Miheil Dzsanelidze georgiai külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy idén lesz négy éve, hogy országa az EU együttműködési partnere. Lehetőségük van georgiai termékeket bemutatni az uniós piacokon, az ország állampolgárai pedig vízummentesen léphetnek be az unióba, de a végső cél a teljes tagság – emelte ki.
Gagik Ghalachyan, az örmény külügyminisztérium európai ügyekért felelős főosztályvezetője azt emelte ki, hogy országa a Keleti Partnerség aktív tagja, és eredményeik között említette a partnerségi megállapodás az unióval. A konfliktuskezelésről szólva azt mondta: Örményország elkötelezett a békés megoldás iránt Hegyi-Karabah esetében, és minden jogot biztosít az övezetben élők számára.
„Az európai jövőbe tartunk az orosz agresszió ellenére”
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az európai szolidaritás jelének nevezte a kezdeményezést. Fontos pillanat lesz, amikor Ukrajna társulási szerződése hatályba lép, mert mint kijelentette:„Az európai jövőbe tartunk az orosz agresszió ellenére”. A politikus a találkozót hasznosnak nevezte, ahol megtárgyalták a novemberi csúcsot megelőző tennivalókat. A találkozón jelen volt Johannes Hahn uniós bővítési biztos és Sven Mikser, Észtország külügyminisztere is.
(TASR/MTI/Felvidék.ma)
