Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártjának oktatási és kulturális alelnökeként és a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium igazgatójaként jól ismeri a megyei szintű oktatásügy, illetve a szórványban élő magyar közösségek helyzetét. A Felvidék.ma többek között ezekről is kérdezte a megyei képviselőjelöltet.
Mit tart a legégetőbb problémának Nyitra megyében?
Nyitra megyében nem vagyunk egyszerű helyzetben. Megosztott régió, sok veszéllyel kell szembenézni. Ebben a kerületben bizonyos területek már peremvidéknek számítanak, ugyanakkor a Komáromi járásnak és a párkányi körzetnek köszönhetően a magyarságot illetően tömbről is beszélhetünk. Az MKP megyei képviselőinek a szlovák koalícióval kellett megküzdeniük az elmúlt négy évben, nagyon nehéz volt sikereket elérni a számbeli kisebbségből, ellenzékből adódóan. Bár tagadhatatlanul volt sok siker is, várhatóan most sem lesz könnyebb a helyzet.
Hogyan látja a Lévai járás magyarok által lakott vidékének a helyzetét?
A megyei választásokra készülve több problémakör felszínre kerül. A Lévai járás is olyan terület, ahol szinte több részre szakad a régió. Míg Léván viszonylag fejlett a gazdasági élet az ipari parknak köszönhetően, addig a járás déli része, a zselízi és az ipolysági körzet leszakadónak tekinthető. Nem minden tartozik a kerületi önkormányzatok hatáskörébe, de mindenképp a gazdasági élet fellendítését szolgáló fejlesztéseket kell elérni. Ha ez épp az útfelújításokat jelenti, akkor azt. A megfelelő és jó állapotban lévő utak kulcsfontosságúak az ipari létesítmények letelepedéséhez. Fontos támogatni a munkahelyteremtő beruházásokat, beleértve a falusi turizmus fellendítését is. A szociális támogatások terén is van mit tenni, korszerűsíteni a szociális intézményeket, elfekvőket létesíteni, biztosítani az orvosi ügyeletet a városokban.
Kiss Beáta a 24-es sorszámmal indul Nyitra megyében a november 4-i választásokon
Megyei önkormányzati képviselőként miként tudná kamatoztatni eddigi szakmai tapasztalatait? A mottójaként olvasható, fontosnak tartja, hogy a képviselők megvédjék a magyar iskolák érdekeit. Kifejtené ezt bővebben?
Önkormányzati képviselőként természetesen azokat a tapasztalatokat kamatoztatnám, melyeket egyrészt régiós politikusként, másrészt oktatáspolitikusként, igazgatóként szereztem. Az MKP járási elnökeként jól ismerem a járás gondjait, sok helyen jártam és beszélgettem az emberekkel. De még inkább az iskolák problémáit ismerem.
A középiskolák léte minden család életét érinti, ahol gyermek van. Fontos tudatosítani, hogy függetlenül attól, ki az adott középiskola fenntartója, a megyei önkormányzatnak befolyása van az intézmény életére, jövőjére, hiszen a képviselőtestület fogadja el évente a regionális közoktatási fejlesztési tervet, melyben az is megfogalmazódik, melyik középiskola hány osztályt nyithat a jövőben. Ennek az anyagnak a kidolgozása – tekintettel az egyre csökkenő diáklétszámra – sok vitát gerjeszt. Félő, hogy a választások után a középiskolákkal kapcsolatban valamiféle racionalizáció is létrejöhet. Ez esetben rendkívül fontos, hogy a döntéseknél olyan magyar képviselők legyenek jelen, akiknek helyén van a szívük és az eszük.
