Szeptember végén ötödik alkalommal rendezték meg a Duna Fórumot a Pozsony melletti ligetfalui Aréna Színházban. A rendezvény életrehívója a 2014-ben alakult, a Közép-európai Alapítvány (CEF) által létrehozott Duna Alap, mely évente a folyóval kapcsolatos témákban hirdet meg pódiumbeszélgetéseket. Az idei konferencián a Duna környékének jövője volt a központi téma.
A rendezvényen Juraj Droba, Pozsony, valamint Jozef Viskupič, Nagyszombat megye elnöke mellett jelen volt és felszólalt Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke is, akit arról kérdeztünk, milyen hasznos és előremutató gondolatok hangzottak el a nemzetközi részvételű fórumon.
Mint mondta, az alap elsődleges célja a Duna és Duna menti régió fejlesztésének elősegítése, összefogva azokat az együtt gondolkodó civil és állami szervezeteket, vállalkozókat, akik tenni szeretnének, illetve részt vesznek ennek a tájegységnek a fejlesztésében.
Elmondta, az alapító Világi Oszkár azért tartotta szükségesnek létrehozni az alapot, hogy minden résztvevő tudjon azokról a tervezetekről, amelyek ebben a régióban történnek, hiszen a sikeres hosszú távú stratégiai tervezés szempontjából megkerülhetetlen, hogy egymást tájékoztassák.
Fotó: Csenger Tibor facebook oldala
Csenger Tibor hangsúlyozta, a Duna Alap nemcsak a 172 km-es szlovákiai Duna-szakaszt érinti, de felöleli a Kis-Duna hosszát is. „Lényegében beletartozik a Csallóköz, de az egész Duna mente is Dévénytől Helembáig“ – húzta alá.
Megtudtuk, a fórumra minden évben érkeznek vendégként külföldiek is, köztük magyarországi, osztrák, cseh, német, szlovén és holland résztvevők is, akik hasonló módon koordinálnak bizonyos folyószakaszokat, összehangolva a folyók területén lévő fejlesztéseket. A külföldről érkező vendégek a szeptember 26-i fórumon megosztották a bevált jó gyakorlataikat, inspirálva ezzel a hazaiakat.
Csenger Tibor szerint több hasznos és előremutató gondolat hangzott el a fórumon, ami megerősítette őt abban, hogy vannak lehetőségek régiónk fejlesztésére, felzárkóztatására.
Ilyen volt többek között Matúš Vallo, Pozsony főpolgármesterének előadása a készülő pozsonyi gyaloghídról, elterelve a rakpartról a motoros forgalmat, amelyet kizárólag a kerékpárosok és gyalogosok használhatnak majdꓼ illetve a pozsonyi vízi közösségi szállítást, amely négy megállóval is szolgálná a tömegközlekedést a fővárosban. „A külföldi példák rámutattak, hogy akkor képes jól működni egy-egy kisebb régió átalakítása, fejlesztése, ha minden – a fejlesztésben résztvevő állami, vagy vállalkozói szervezet – kiveszi belőle a részét” – mondta.
Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke hangsúlyozta, nem lehet összehasonlítani a Pozsony és környéki gazdasági beruházásokat a Nyitra megyei Duna menti régiók beruházásaival, hiszen nagyságrendileg jóval kisebbek.
„Arra törekszünk, hogy a Duna-szakasz látogatottsága nagyobb legyen, de azt figyelembe kell venni, hogy a párkányi papírgyár és a komáromi hajógyár megszűnésével visszaesett a Duna forgalma, helyettük pedig újabb vállalkozások nem érkeztek. Itt látványos nagy beruházások nem várhatóak, hiszen a turisztikai, idegenforgalmi beruházások kisebbek, kevésbé látványosak, lassabban mutatkozó eredményekkel járnak” – foglalta össze.
A Nyitra megyében önerőből megvalósuló kerékpárútról Csenger Tibor elmondta, az idén elkezdődött a Nyitrát és Komáromot összekötő szakasz kiépítése, amely jövőre folytatódik.
Fotó: Csenger Tibor Facebook-oldala
Mint mondta, a kezdeti nehézségeket legyőzve a jelenlegi 5 kilométeres szakasz kétszer tíz kilométerrel bővül Cétény és Nyitracsehi, illetve Érsekújvár és Martos között, érintve Naszvadot is, ahol nemrég adták át a fürdőt. A környező települések csatlakozhatnak a kiépülő kerékpárhálózatra, erről már folynak az egyeztetések a környező települések önkormányzataival, akik a tervdokumentációk anyagi forrásaira pályázhatnak a megyénél.
„Visszatérve a Duna Alaphoz, fenntartójának, a Közép-európai Alapítványnak köszönhetően tavaly már harmadik alkalommal hirdettek meg pályázati felhívásokat, melynek nyertesei a ligetfalui fórumon be is mutatták projektjeiket. A beérkezett 42 pályázat közül 24 lett sikeres” – számolt be Nyitra megye alelnöke.
„Ezek mind olyan pályázatok, amelyek szorosan összefüggnek ezzel a régióval, a víz illetve a vízpart kihasználásával a turizmus, idegenforgalom és természetvédelem szempontjából“ – fogalmazott. A nyertes pályázatok között volt, amely a régió madarainak megfigyelését tűzte ki célul, de kialakítottak mólókat is a Kis-Dunán, a még meglévő vízimalmok látogatására, s kerékpárutak kijelölésére is nyújtottak be sikeres pályázatot.
Kiemelte: az Alsó-Duna mentén két nagy csónak beszerzése is megvalósult, melynek köszönhetően a két város, Komárom és Párkány közötti dunai szakaszon csoportos túrákon bemutathatóvá válik a folyó. A pályázatok teljes keretösszege 2018-ban 63 500 euró volt, így a szervezetek átlagosan 4-5 ezer eurót nyertek.
A következő pályázati felhívás várhatóan még az idei év végén megjelenik az alap honlapján, de legkésőbb a következő év elején, hiszen a pályázatra szánt összeg már összegyűlt – tudtuk meg.
