Léva központjától alig pár lépésre található a Kálvária-domb, mely évszázadok óta szakrális hely a lévaiak számára. Ugyanakkor a jelenlegi látképét alig pár évvel ezelőtt, több évtizeddel ezelőtti rombolását követően nyerte el. A kálvária a lévai magyar katolikus közösség számára is fontos hely.
A lévai várral szemben a kőszirtekkel tűzdelt dombon a 18. század elején épült meg a keresztút a Megfeszítettek szoborcsoportjával. Az építkezés értéke hétszáz arany volt, melyet Jaklin Miklós báró, a lévai uradalom tulajdonosa hagyott e célra 1702-ben kelt végrendeletében – olvasható Novák Mezőlaky Margaréta Léva című útikalauz-történeti könyvében.
A szakrális hely kiépítése
A stációk mellett a domb legmagasabb pontján egy kápolnát építettek.
A Szent Kereszt Felmagasztalása nevet viselő kápolnát 1821-ben Szegfű Ferenc plébános szolgálata alatt kegytemplommá bővítették.
A klasszicista stílusú egyhajós templomnak fából készült tornya volt. A freskókkal díszített templomban kapott helyet a Piéta szoborcsoport, a templom alatt pedig a Szent Sír-barlang. A templom közelében lévai céhmesterek saját költségükön Szent István király szobrát helyezték el.
A keresztút mintegy 350 méter hosszú (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Kálvária-domb több szempontból is jelentős szakrális hely volt. 1808. július 24-én nagy tűzvész pusztított a városban. Ennek során a város mintegy 680 lakóháza közül több mint 300 leégett, köztük a római katolikus templom is. A tragédiára emlékezve az év utolsó júliusi vasárnapján zarándoklatot szerveznek a helyi hívők.
Az eredeti keresztút elérte a 350 métert. A kálvária kapuja a domb lévai vár felőli déli oldalán volt.
Érdekességként említendő, hogy a szokásos tizennégy stációt öt kápolnában, valamint a templom enteriőrjében helyezték el.
Az egyes kápolnákban két-két festmény kapott helyet. A keresztút további állomásai a templomban, illetve annak háta mögött festmények és szoborcsoportok formájában voltak láthatóak. A kápolnák illetve a keresztút elemeinek alkotói ismeretlenek.
A templom szintén a front során sérült meg (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az egyházi jelleg mellett a buja növényzettel tarkított domb kitűnő kiránduló- és pihenőhelye volt nemcsak a lévaiaknak, hanem a messzebbről jövőknek is, akik felkeresték a csodás kilátással rendelkező Kálvária-dombot. Mindez 1944 decemberéig maradt fenn.
A sorsdöntő második világégés
A második világégés utolsó hónapjaiban több héten keresztül állt a front a Garam partján. Az 1944 decembere és 1945 márciusa közötti harcok súlyosan érintették a Kálvária-domb építményeit és a keresztút alkotásait. A szovjet hadsereg le is táborozott a dombon, kihasználta a kedvező kilátást, innen figyelték a Garam-menti térséget. Mindez visszafordíthatatlan károkat okozott a lévai kálváriának.
A stációjelenetek Kutak Adrienn keramikus iparművész alkotásai (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A felszabadítás utáni időszak, a szocializmus évei szintúgy nem kedveztek a kálváriának. A nyomor és az érdektelenség tette tönkre a kálváriát – írja Mezőlaky Novák Margaréta a könyvében. Az épület maradványait a helyiek fokozatosan elhordták. Emellett egy robosztus kommunikációs tornyot helyeztek el a kegytemplom romjainak közvetlen közelében.
Több évtizedes elhanyagoltság után 2007-ben kezdődött meg a szebb múltú s nagy jelentőséggel bíró lévai kálvária felújítása.
A Patrimonium Servandi Polgári Társulás volt a felújítás kezdeményezője.
Új stációkat építettek (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Jozef Frtús építészmérnök tervei alapján kapott különleges fafedelet a templom megmaradt torzója. Ugyanakkor kialakították a keresztút stációit. A tizennégy állomás különálló kis építményekben kapott helyet. A múlt évszázadok festményei helyett, Kutak Adrienn kerámia alkotásai vezetnek végig Jézus Krisztus utolsó útján.
Mint a Felvidék.ma-nak elmondta: magastüzű kőagyagot használt a stációk elkészítéséhez. Az agyagot színes mázakkal és 14 karátos arannyal díszítette. A kommunikációs torony is megszépült, az acélkonstrukció átalakításával egy kilátótornyot hoztak létre.
Egy régi fotó a kegytemplomról Tolnai Csaba helytörténeti kiadványában (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az újjáéledt lévai kálváriát 2008. július 27-én szentelték fel. Mindazonáltal parkosítással új pihenőhelyet is kialakítottak a keresztút szomszédságában.
Nagyböjt idején vasárnaponként magyar nyelvű keresztúti ájtatosságot tartanak itt, mindamellett július utolsó vasárnapján a Szent Kereszt Felmagasztalása kegytemplom romjainál szentmisét tartanak.
Közel hatvanöt év kényszerű kihagyás után már több mint tíz esztendeje a múltat nem felejtve újra tündököl a lévai kálvária.
Felhasznált irodalom:
Novák Mezőlaky Margaréta: Léva, Madách Egyesület, 2018
Csaba Tolnai: Levice na starých fotografiách stratené mesto, AGRIPA, 2015
