„1921. február 22. – Új czukrászda Léván. Mészáros Sándor czukrász tudatta a nagyérdemű közönséggel, hogy czukrászdáját Kalvin házban megnyitotta. Állandóan friss süteménnyel szolgált: u. m. torták, dessertek, mignónok, száraz sütemények, saját készítményű Theea sütemény. Reggeli és ozsonna kávé. Elfogadott lakodalmi és keresztelői megrendeléseket” – olvasható a Száz éve történt Léván elnevezésű közösségi csoport mai bejegyzésében.
Az immár százéves hirdetés kapcsán tekintsük át a Hősök terén álló impozáns Kálvin-udvar történetét.
A városháza tőszomszédságában álló háromszintes épület térre néző homlokzatán a mai napig is olvasható a nagy öles betűkkel kirakott KALVIN UDVAR felirat. Sajnos napjainkra ez már csak egyike azon kevés feliratoknak, amelyek a járási székhely egykori magyar többségű közösségének történelmét hirdetik.
Már a neve is jelzi, hogy az épületet a helyi református közösség építette. Az egykori református iskola helyére épült fel a Kálvin-udvar 1908-ban 250 ezer korona értékben. Tervezője és építtetője Czibulka Rezső volt. Az ő személyéhez számos lévai középület tervezése, építése, illetve bővítése kötődik. Elég, ha csak a pár napja a Felvidék.ma-n ismertetett városháza-átalakításra gondolunk.
Az épület napjainkban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A város központi tere jellegzetes épületének felsőbb szintjei az egyházi hivatalt szolgálták.
A földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki, melyeket bérbe adtak a kereskedőknek. A homlokzaton sokszínű cégtáblák jelezték a Kálvin-udvarban elérhető szolgáltatások különféleségét.
Mások mellett itt működött Vámos Mór porcelán- és lámpaboltja, Ferenczi János cipőboltja, a Merkur könyvnyomda, Stern Lajos ruhaboltja, valamint Ungar Adolf hentesüzlete.
A Merkur könyvnyomda (1911-től Hermes) a Lévai Őrállót, a református gyülekezet hetilapját is nyomtatta.
Mindazonáltal étteremnek is otthont adott. A Freund vendéglő gyakori látogatói voltak a főtéren tartott piaci vásár árusai, de itt volt a húszas évek elejétől Mészáros Sándor cukrászdája is.
Az első emeleten irodák kaptak helyet. Az egyházi hivatal mellett a Lévai Kereskedelmi Bank Rt. bérelt itt irodahelyiségeket, később biztosítási irodák foglalták el. A harmincas években az Adria, majd a Slávia biztosító követte.
Az épület és környezete 1908-ban (Tolnai Csaba gyűjteményéből, Pásztor Péter, rep.)
A második emeleten Nagy Artúr fotográfus lakott, itt volt a műterme is. A ház tetőszerkezetén elhelyezett reklámfelirat messziről hirdette a városba érkezőknek a fotográfiai szolgáltatásokat.
A kétemeletes ingatlan jelenleg is a Lévai Református Egyház tulajdonában van. A nemrégiben felújított épület alsó szintjén különféle üzletek tulajdonosai bérelnek helyiségeket. Emellett irodák és egyéb intézmények székelnek itt.
Felhasznált irodalom:
Novák Mezőlaky Margaréta: Léva, Madách, 2018.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
