A garamszentbenedeki bencés apátság és kolostor, a kora gótika felvidéki ékköve

Lévától alig húsz kilométerre a Zsarnócai járásban található Garamszentbenedek bencés apátsága és kolostora a  közép-európai kora gótika legfőbb épített öröksége. A jelentős egyházi és világi történelmi múlttal rendelkező kolostort a legutóbbi időkig szerzetesek lakták. A közel ezeréves templom és az egykori kolostor egyes termei látogathatóak.

A bencés apátság temploma már 1075-től áll itt. Az apátság alapításáról szóló legenda I. Géza királyt említi, aki egy vadászat után a Garam partján megpihenve fényt pillantott meg a túlparton. Látomása során arra az elhatározásra jutott, hogy ezen a helyen Szent Benedek tiszteletére templomot emeltet. A király igen nagyvonalúan adományozott a szerzeteseknek birtokokat, több falut, sőt még aranybányát is.

A 11. századi román alapokra  építették fel 1346 és 1375 között a mai gótikus Szent Egídia-bazilikát. Háromhajós templom Nagy Lajos uralkodása idején nyeri el a ma is látható kora gótikus arculatát.

Az egyházi tevékenység mellett az évszázadok alatt több ízben szolgált világi érdekeket is. A 16. században például a török elleni végvári rendszer részeként helyőrség állomásozott a kolostor falai között. Ekkor várfallal erősítik meg az épületkomplexumot.

A portyázó törökök felgyújtják, egy időben Bethlen Gábor csapatai, majd a török és a császáriak is uralják. Ám a legnagyobb károkat az 1884-es tűzvész okozza. Ekkor Simor János hercegprímás felújíttatja, ugyanakkor ő az, aki a híres garamszentbenedeki úrkoporsót Esztergomba viteti. A szakrális tárgy ma az ottani Keresztény Múzeumban látható.

Az idő vasfoga nem kezdte ki az épületet. A templomba csodás, aprólékosan kidolgozott kapun juthatunk be. Az apátság kora gótikus kapuzatának szépsége vetekedik a jáki temploméval.

A templom déli oldalhajója számos ereklyét őriz. A Szent Vér-ereklyének 1510-ben külön oltárt építettek. Veronika kendőjének részecskéje pápai ajándékként Mátyás király közvetítésével érkezik az apátságba. 1713-ban épül meg az oltár és az ereklye méltó helye, a Szent Vér-kápolna. A tabernákulum fölött elhelyezett Szűz Mária-kegyszoborral együtt fontos búcsújáró hellyé vált a hívők számára a kápolna.

Az északi mellékhajó oltárán Szűz Mária, Szent Benedek és Szent Skolasztika XV. századi szobrai láthatók. A szentély hálóboltozatának egyik zárókövét Nagy Lajos címere díszíti. A bal oldali falon látható freskók Szent György legendáját örökítik meg.

Csodás szépségűek a festett üvegablakai is. Az apátság alatt ma is kiterjedt pincerendszer húzódik, a templom sírboltjában az egykor nagy hatalommal bíró Koháry család tagjai nyugszanak. A família míves emléktáblája a főhajó oldalsó falán található.

Az apátsághoz kapcsolódó kolostor a bencés szerzetesek lakhelye volt. A szocializmus kezdetéig éltek itt. 1951–1989 között a kolostorban internálótábor működött, melyben több tízezer szerzetes nővér raboskodott. A rendszerváltás után pár szerzetes még visszatért, ám bő másfél évtizede már nincs lakója. Jelenleg a kolostor lelkigyakorlatok helyszíneként szolgál.

A nyári időszakban (június – szeptember) hétfőtől péntekig 10 és 12 óra, valamint 13 és 16 óra között, szombaton pedig 13–16 óráig vezetett látogatás keretében bebarangolható az apátság és a kolostor egy része.

A szerző felvételei. 

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)