Európában egyedül Magyarországon nem volt előre hozott választás 1990 óta, emiatt az országban politikai stabilitás van – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szabadegyetemen tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Potápi Árpád János szerint az elmúlt tizennégy évet tekintve ez a stabilitás egyértelmű, hiszen – emelte ki – a Fidesz-KDNP minden választást kétharmados többséggel nyert meg.
Ennek köszönhetően a határon túli magyar politikai pártokkal és szervezetekkel olyan összehangolt nemzetpolitikát, célrendszert tudtak kialakítani és megvalósítani, amelyre sem a magyar történelemben, sem bárhol a világon még nem volt példa – tette hozzá.
Hangsúlyozta, ennek alapja az, hogy a Fidesz-KDNP egységes magyar nemzetben gondolkodik, és ezt az egységes magyar nemzetet akarják tovább erősíteni az élet minden területén.
Potápi Árpád János közölte, kiemelten fontos a politikai intézményrendszer megerősítése is, hiszen ha az helyi, megyei, tartományi vagy országos szinten erős, akkor az élet minden területén sikereket tudnak elérni.
Az államtitkár az európai parlamenti (EP-) választás kapcsán azt mondta, nehéz politikai időszakon van túl az ország, de a voksolás nemcsak itt, hanem a térségben is kihívást jelentett.
Hozzátette: a viszonylag magas uniós kiábrándultság miatt nehéz volt meggyőzni az embereket arról, hogy menjenek el szavazni az EP-választáson, és voksoljanak a Fidesz-KDNP-re. Erre Romániában és Magyarországon is hasonló válaszok születtek, mivel a két országban az önkormányzati választásokat összevonták az uniós választásokkal, ezzel növelni tudták a részvételi arányt.
Potápi Árpád János kijelentette, a Fidesz-KDNP a normalitást képviseli az európai Nyugattal szemben, és kampányukban három jelenségre mondtak nemet: a háborúra, a genderre és a migrációra. Ha parlamenti választás lett volna, akkor Magyarországon a Fidesz-KDNP újra 135 mandátumot szerzett volna, és a vármegyékben is kimagaslóan jó eredmények születtek – jelezte.
A politikus a hét elején létrejött Patrióták Európáért szövetségről szólva kiemelte, egy igen jelentős és erős európai frakció fog megjelenni, amelynek a lényege ugyanaz, mint amit a Fidesz-KDNP és szövetségesei megfogalmaztak:
a ragaszkodás a normális európai értékrendhez és az abszolút háborúellenesség.
Ótott Róbert, a vajdasági tartományi kormány alelnöke is azt mondta a kerekasztal-beszélgetésen, nagy jelentősége volt annak, hogy buzdítsák a választópolgárokat arra, minél nagyobb számban vegyenek részt levélszavazatokkal az EP-választáson. Így hozzá tudtak járulni a Fidesz-KDNP eredményeihez, ami a vajdasági magyaroknak több szempontból is fontos.
Azt mondta, a pártszövetség üzenetei – a „genderőrület” és a migráció megállítása, a béke megteremtése – kiemelten jelentősek, emellett a Fidesz-KDNP-nek köszönhetően a vajdasági magyarságnak is volt EP-képviselője, és a következő ciklusban is lesz, Vicsek Annamária személyében.
Az alelnök Szerbia európai uniós csatlakozásával kapcsolatban közölte, olyan EU-hoz szeretnének tartozni, amely egyenlő partnerként tekint a csatlakozni kívánó tagországokra, és a mai unió szerinte nem ilyen. Ilyen szempontból kettősség van a vajdasági magyarságban, mert látják a csatlakozás előnyeit, és szeretnének a közösséghez is csatlakozni – mondta.
Jakab Adorján, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke arról beszélt, a párt történelmi sikereket ért el a választásokon, és bár nem tudták növelni az EP-képviselők számát, de 2004 óta egyetlen választáson sem kaptak annyi szavazatot, mint az idén.
Azt mondta, a két képviselő elsősorban a kisebbségi ügyeket képviseli, viszont a Fidesz-KDNP-vel közösen számtalanszor bebizonyították, hogy tudnak többséget is szerezni az EP-ben. Hozzátette, kisebbségi szervezetként a román parlamentben is úgy tudtak eredményeket elérni, ha partnereket kerestek. Jakab Adorján kiemelte, nem értenek egyet azzal, ami a schengeni övezethez csatlakozással kapcsolatban történik, mivel Románia tíz éve teljesíti a szükséges technikai feltételeket.
Hozzátette, a nyugat-balkáni EU-s bővítés kapcsán Szerbiával húsz éve megnyitották a csatlakozásról a tárgyalási folyamatokat, amelyek még mindig zajlanak, de az európai vezetők azt próbálják elmagyarázni, hogy felgyorsított ütemben kell elfogadni Ukrajna csatlakozását az EU-hoz.
(MTI/Felvidék.ma)