A régióból erőszakkal elhurcolt zsidó lakosság emléke előtti tisztelgés és a megbékélés vezérelte azt az eseménysorozatot, melynek egyik helyszíne az ipolysági Menora Saag Centrum Artis volt. A múlt sebeinek gyógyítása című, megbékélést hirdető nemzetközi ökumenikus találkozó Magyarországon és Ukrajnában folytatódik.
Mint az augusztus 20-ai ipolysági alkalmon elhangzott, nyolcvan évvel ezelőtt szabadították fel a koncentrációs táborokat. A több állomásos rendezvényen emlékeznek továbbá az 1941 augusztusától dél-ukrajnai munkaszolgálatra kényszerített zsidókra is. Az említett időszakban Magyarországról is hurcoltak el ide munkaszolgálatosokat.
„A mai alkalmon emlékezünk a Közép-Európából elhurcolt zsidókra, bűnvallóan kérve a megbocsátást”
– fogalmazott Hana Peničková ipolysági evangélikus lelkész.
Hana Peničková (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Hozzátette, az Ipoly menti város lakossága nem feledkezett el valamikori szomszédairól, botlatóköveket raknak le az egykori zsidó családok hazánál, emellett emléktáblát helyeztek el a volt gettó bejáratánál.
Mint elhangzott, a nemzetközi bűnbánó és kiengesztelő kezdeményezés résztvevői olyan helyszíneket keresnek fel, ahol a holokauszt előtt jelentősebb zsidó közösség élt. A vándoreseményre többek között Írországból, Svájcból, Németországból, valamint Csehországból és Lengyelországból érkeztek résztvevők.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A nemzetközi csapat kedden délelőtt a környékkel ismerkedett. Felkeresték Ipolynyéket, ahol megálltak az egykori zsinagóga helyén lévő pékségben is. Itt közös imával tisztelegtek a volt ipolynyéki zsidók emléke előtt.
Az ipolysági rendezvény keretei között Baki Attila történész röviden ismertette az Ipolysági járás zsidóságának vészkorszakbeli történetét.
Baki Attila (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint elmondta, az első bécsi döntést felszabadításként élték meg, majd a visszacsatolás után jöttek a szigorú zsidótörvények. Szólt az ipolysági gettó kialakításáról, valamint a 1944. júniusi deportálásokról.
Megjegyezte: sok zsidó nem is tudta, hogy milyen körülmények várnak rá a gettóban, hiszen rendezett körülményeket ígértek játszótérrel, tisztességes ellátással, orvosi felügyelettel. Ezzel szemben alig néhány héttel a gettó létrehozása után jött a bevagonírozás, s Balassagyarmaton és Kassán át Auschwitz volt a végállomás. A történész az évforduló kapcsán Nyolcvan éve nincsenek közöttünk címmel egy vándorkiállítást szervezett idén tavasszal.
Az ipolysági zsidóság sorstalanságáról szólt az előadás (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A volt zsinagógában több felekezeti vezető is jelen volt. Protestánsok, zsidók, cseh testvériségi, valamint katolikus vezetők szólaltak fel különböző nyelveken. Mindannyian sajnálatukat fejezték ki a második világégés idején történtek miatt az el nem feledett szomszédoktól, a zsidóktól kérve a megbocsátást.
Ugyancsak hangsúlyozták a megbékélést az egyes nemzetek és felekezetek között.
Közösen felléptek az antiszemitizmussal szemben. A lelki vezetők reflektáltak az aktuális háborús konfliktusokra, az ukrajnai és az izraeli helyzetre.
Misa Kapustin pozsonyi rabbi (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az eseményre meghívást kaptak az egykori zsidó családok leszármazottai.
Az est folyamán az alkalom résztvevői kötetlenebb formában tovább beszélgettek. A tisztelgés, emlékezés és ismerkedés mellett a hitük mélyítését is szolgálta a találkozó.
Lelki vezetők a nemzetek közti megbékélést kérték (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A kiengesztelő és bűnbánó megemlékezés szerdán a budapesti Rumbach utcai zsinagógában folytatódik. Az ökumenikus alkalom további állomásai között szerepel Ungvár és Kamenec Podolský is.
Az ipolysági esemény a helyi történelmi egyházakkal, valamint az Egy Második Jeruzsálemi Zsinat Felé (TJCII) nemzetközi szervezettel való együttműködésben valósult meg.
A Menora Saag Centrum Artis épülete adott otthont a rendezvénynek (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
