Május 28-án, szerdán rendhagyó sajtótájékoztatót és terepbejárást tartott Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola területén. Az esemény után lehetőségünk nyílt interjút készíteni vele, melynek során nemcsak az aktuális politikai irányvonalról és a felvidéki magyar közösség állapotáról, hanem a pártelnökké választása óta szerzett személyes tapasztalatairól is kérdeztük.
Pártelnökké választása óta szinte megállás nélkül járja az országot. Milyen visszajelzések fogadták Önt ezeken az utakon? Milyen benyomásokat szerzett a felvidéki magyar közösség helyzetéről és „hangulatáról”?
Óvatos optimizmust tapasztalok. Úgy érzem, hogy az embereknek fontos a közösségük. Nyilván itt az elmúlt évek politikai kudarcai után azért tapasztalható némi apátia, ami érthető. Az a „házi feladatom”, meg az a közösségünknek is a feladata – a közösség alatt a politikai pártközösséget értem –, hogy megfelelő jövőképpel, szakmai felkészültséggel, valamint egy nagy „adag jókedvvel” ebből az apátiából kirántsuk a felvidéki magyarságot, mert egészen biztos, hogy a helyi és a megyei képviselet mellett az országos képviseletre is szükség van.
Hiszen vannak különböző kérdések és vannak bizonyos témák, amelyekkel kizárólag mi tudunk csak igazán foglalkozni. Elég csak visszatekinteni az elmúlt időszakra. Az utóbbi hónapokban nem egy, s nem csupán két ilyesfajta téma került terítékre, hiszen itt volt a csallóközi gazdák ügye, vagy a nyelvtörvény, de beszélhetünk az önkormányzatok finanszírozásáról is.
Ezen témák alkalmával láthattuk, hogy sem a szlovák pártokra, sem pedig a szlovák pártokon belül politizáló magyar politikusokra nem lehet számítani, tehát mindezeket kizárólag egy magyar párt tudja a zászlajára tűzni. Ebben kérjük az embereknek a szövetségét. Ez a program.

Fotó: Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
Az elnöksége kezdete óta elindult egy újfajta politikai irányvonal is. Milyen fogadtatása van ennek a változásnak a közösségen belül? Tapasztal nyitottságot, támogatást – vagy inkább egyfajta várakozást, kivárást?
Abszolút nyitottságot tapasztalok. Az én szlogenem a „korszakváltás” volt. Ez egyrészt jövőbe tekintést, optimizmust, másrészt pedig egyfajta szerves nemzedékváltást foglal magába. Tehát úgy értem, hogy nem sorcserékre kerül sor, hanem szerves nemzedékváltásra, hogy építsük be a fiatalokat: legyen az szakpolitikus, háttérember, vagy frontvonalbéli politikus.
Fontos, hogy bízzunk meg bennük. Merjünk rájuk feladatot, szerepeket, vagy politikai szerepvállalást bízni. Én hiszek abban, hogy a korszakváltásnak ez a fajta szele, ez a fajta hangulata be fogja lengeni a Felvidéket. Ez kell ahhoz, hogy aztán ténylegesen is megtörténjen az említett korszakváltás.
Az utóbbi időben támadások „célkeresztjébe” került. Személyesen miképp viseli, amikor nem a közéleti munkáját, hanem magánjellegű vagy torzított ügyeket emelnek be a nyilvánosságba?
A politika nem válogat. Olyan korban élünk, hogy nem a teljesítménye vagy éppen a programja alapján ítélik meg az embert. Egy politikus legyen rá felkészülve, hogy jobbról-balról, alulról-felülről, konyhából-hálószobából, tehát szinte mindenhonnan támadják. Éppen ez miatt is csak ütésálló és feddhetetlen emberek vállaljanak ilyen szerepkört.
Én erre mentálisan – és bízom benne, hogy kommunikációs szempontból is – fel vagyok készülve. Ez persze nem azt jelenti, hogy „jól esnek” ezek a támadások, viszont ez velejárója ennek a dolognak. Sőt, inkább azt tudnám mondani, hogy a kutya ugat, a karaván halad.
Pártelnökként és közösségi emberként is nagy hangsúlyt helyez a párbeszédre és az építkezésre. Milyen célokat tűzött ki maga elé a közeljövőre, és mit tart most a legfontosabb feladatnak?
Az előző válaszokhoz visszatérve, szerintem fontos gondolat az is, hogy ez az általam említett „óvatos optimizmus”, és az a növekedés, ami elindult – mivel az előző hónapokhoz, valamint az előző évhez képest egész jó számokat tud felmutatni a párt – még messze van attól, amit mi látni szeretnénk. Viszont az, hogy ez a dolog nem akar bedögleni – és folyamatosan talpra tudjuk állítani a pártot – azt mutatja, hogy mégiscsak van erő a Magyar Szövetségben, és hogy véghez lehet ezt vinni. Akik ebben ellenérdekeltek, azok részéről jönnek a támadások, és ez csak annak a bizonyítéka, hogy valamit azért csak jól csinálunk.
A terveket illetően pedig folytatni szeretnénk az építkezést. A háttérintézmények kiépítése még nem történt meg. Bejegyzés alatt van az önkormányzati társulás, valamint bejegyzés alatt van az a szellemi műhely is, ami a szakmai munkát koordinálja majd. Ez a folyamat már ugyan zajlik, csak még nem intézményesülten, tehát még ezt is végig kell vinnünk.
Lassan itt a nyár, az évszakot követően pedig már csak egy évre leszünk a helyi és a megyei önkormányzati választásoktól, úgyhogy az ősz már tulajdonképpen az embereknek a kiválasztásával zajlik. Én a teljesítményalapú működés híve vagyok, tehát mindenkinek meg kell mutatnia. hogy érdemes arra, hogy helyi, megyei és minden egyéb szinten képviselje a közösségét.
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma