A Magyar Szövetség „Stop Beneš” címmel tartott sajtótájékoztatót, amelyen Gubík László, a párt elnöke a szlovák és a cseh jogrend és politikai rendszer fekete foltjának nevezte a szégyenletes Beneš-dekrétumokat.
A sajtótájékoztató apropóját Peter Pellegrini köztársasági elnök nyilatkozatai adták, amelyek szerint az államfő hajlandóságot mutat a szlovákiai közvélemény megszólítására a dekrétumok ügyében. Gubík László bízik benne, hogy a kérdésben nemcsak a közvélemény, hanem a jogi következmények szintjén is előrelépés történik. Az mindenesetre némi optimizmusra adhat okot, hogy a magyar párt végre nyíltan beszél az eddig gondosan a szőnyeg alá söpört és ott tartott témáról.
Mint kifejtette, tisztában vannak azzal, hogy ezek a dekrétumok a két állam alkotmányos alapjait jelentik. De nem is az összes, szám szerint 143 dekrétum van a célkeresztben, hanem
azt a bizonyos tizenhármat szeretnék a múltba száműzni, amelyek a kollektív bűnösség elvén alapulnak, és a magyar, valamint német nemzetet kollektíve megbélyegezték.
Gubík László leszögezte: a 21. században nem képezheti a jogrend részét olyan jogszabály, amely a kollektív bűnösség alapján áll. Példaként megemlítette, hogy ha a dekrétumokban a magyarokat zsidókra cserélnénk fel, azzal a negyvenes évek szellemisége térne vissza. És ez tarthatatlan!
„Ez az ország és az ország politikai kultúrája szempontjából is egy szégyenfolt”
– tette hozzá.
A pártelnök rámutatott, hogy a dekrétumokat gyakran történelmi dokumentumként emlegetik, ám a közelmúlt és a távolabbi múlt elkobzási eljárásai bizonyítják, hogy azok nagyon is élő jogszabályok. „Az elkobzási eljárások mindenféle eljárási hibára hivatkozva és az örökösöket sok évtizeddel később is megrövidítve azt mutatják, hogy nem egy történelmi dokumentum a beneši örökség, hanem nagyon is egy élő jogról beszélünk” – fogalmazott. Gubík szerint
az abszurditás csúcsa, hogy a dekrétumok következtében „az a csecsemő, aki ma egy magyar családba születik, az bizony háborús bűnösként születik meg”.
A Magyar Szövetség a 2025. április 5-én Kassán tartott országos tanácsán szimbolikus időpontban és helyszínen foglalkozott a kérdéssel. „Szimbolikus a dátum, szimbolikus a helyszín. A kassai kormányprogramot pont 80 évvel azelőtt fogadták el, és az erkélyről ott hirdette ki Beneš elnök a dekrétumait” – emlékeztetett Gubík, hangsúlyozva, hogy
a párt ott elfogadott programtézisei nemcsak a Magyar Szövetség, hanem a felvidéki magyar közösség jövőképét is tükrözik. E tézisek egyik kulcspontja a 13 problémás dekrétum eltörlése.
A sajtótájékoztatón Gubík László külön kiemelte a vagyonelkobzásokról szóló dekrétumot, amely jelenleg is emberek, gazdák és örökösök életét érinti. „Folyamatban vannak eljárási hibákra hivatkozva a földelkobzások”.
Bugár Viktor jogász a jogi helyzet részleteit ismertette a sajtótájékoztatón. A szakértő a Beneš-dekrétumok alapján zajló vagyonelkobzási eljárások részleteiről beszélt, kiemelve azok ellentmondásait a jelenlegi szlovák jogrenddel. Mint elmondta,
„a jelenlegi időszakban is zajlanak tulajdonjogi változások a Beneš-dekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletei alapján kiadott elkobzási, konfiskációs határozatok nyomán a kataszteri nyilvántartásban”.
Hozzátette, hogy ezek az eljárások főként az ismeretlen tulajdonossal rendelkező mezőgazdasági földeket érintik.
„Ezek az információk tulajdonképpen a Szlovák Földalaptól származnak, amely az információhoz való jogról szóló törvény alapján megerősítette, hogy nem csak 2018-tól 2022-ig zajlottak elkobzások és elkobzási határozatok alapján tulajdonjogi változások a kataszteri rendszerben, hanem 2023-ban és 2024-ben is” – fogalmazott a szakjogász.
szd/Felvidék.ma
