Konferenciát rendeztek Komáromban a felvidéki gályarabok emlékezetéről

A magyarországi Református Missziói Alapítvány a felvidéki M.A.G Polgári Társulással, valamint a Szövetség a Közös Célokért és a Calvin János Teológiai Akadémia támogató közreműködésével június 21-én, szombaton konferenciát szervezett Komáromban. Az eseménynek a Calvin János Teológiai Akadémia Könyvtára adott otthont.

A Nemzeti Együttműködési Alap által támogatott „A magyarokat németté kell tenni…” – A nemzeti identitás erőszakos formálása a 17. században és annak 21. századi változatai című konferencia célja az volt, hogy emléket állítson azon felvidéki – vagy a Felvidékhez kötődő – vértanúknak, akiket identitásuk miatt üldöztetés ért, gályarabságra hurcoltak, vagy erőszakos identitásváltásra kényszerítettek.

Az elhangzott előadások egyúttal kitekintést adtak a nemzeti identitás elleni támadások XXI. századi európai következményeire is.

A konferenciát dr. Bóna Zoltán református lelkész, újságíró, teológus, a Theologiai Szemle főszerkesztője nyitotta meg, aki köszöntőjében felvázolta az esemény témájának történeti és jelenkori jelentőségét.

Köszöntőjében hangsúlyozta a rendezvény közösségi és történelmi jelentőségét, kiemelve Kardos Péter szerepét a gályarab emlékekhez kapcsolódó programok életben tartásában. Felidézte a témával kapcsolatos korábbi eseményeket – köztük a nápolyi tanulmányutat és a kopjafaállítást –, melyek a hitvalló múlt és a jelen identitáskeresés közötti kapcsolatot erősítik.

Hozzátette:

Az ilyesfajta rendezvények fő célja rávilágítani arra, hogy a magyar protestantizmust évszázadokon át formáló üldöztetések hatása máig tartó kulturális és vallási kérdéseket vetnek fel.

Dr. Somogyi Alfréd apácaszakállasi református lelkipásztor, a Szövetség a Közös Célokért elnöke betegség miatt nem tudott részt venni az eseményen; köszöntő szavait Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója tolmácsolta.

Hangsúlyozta:

Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom és elköteleződés, amely lehetővé tette, hogy a mai, komáromi találkozó is méltó keretet adjon a közös gondolkodásnak.

A bevezető gondolatok után négy előadás hangzott el a történelmi, társadalomtudományi és politikai szempontok sokoldalú megközelítésével.

Dr. Buza Zsolt református lelkipásztor, egyháztörténész A pozsonyi vértörvényszékek c. előadásában a 17. századi pozsonyi vértörvényszékek történetét ismertette, amelyek során protestáns lelkipásztorokat és tanítókat vallásuk miatt üldöztek, meghurcoltak, száműztek vagy gályarabságra ítéltek.

Az előadó részletesen bemutatta az eljárások hátterét, a politikai és vallási motivációkat, valamint az áldozatok kitartását és hitét a megpróbáltatások idején.

A konferencia második előadója Hollik István, magyarországi politikus, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője volt, aki „Az Európai Unió viszonya a tagállamok szuverenitásához, illetve a nemzeti kisebbségek védelméhez” címmel tartott előadást.

Előadásában mások mellett kiemelte, hogy az európai integráció mára birodalmi törekvéssé vált, amely túlzottan központosítja a hatalmat, és ezzel sérti a tagállamok szuverenitását. Szerinte az Európai Unió működése egyre diszfunkcionálisabb, mivel „a tagállamok már nem az Uniótól kapnak támogatást, hanem kiszolgálói lettek annak.”

A politikus bírálta többek között a „lopakodó jogalkotást”, a migrációs és válságkezelési politikát, valamint az Ukrajna EU-csatlakoztatására irányuló törekvéseket is. Véleménye szerint „a jólét és a béke, amely összetartotta a közösséget, ma már eltűnőben van”, ezért az EU-t vissza kell vezetni gazdasági együttműködéssé, ahol a tagállamok érdekei élveznek elsőbbséget.

A konferencia harmadik előadásában dr. Gyurgyík László szociológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa a felvidéki magyarság számának alakulását tekintette át 1921 és 2021 között, valamint a statisztikai és demográfiai elemzések alapján az asszimilációs folyamatok tendenciáira világított rá.

Előadásában kiemelte: a magyarság számaránya a rendszerváltás óta folyamatos csökkenést mutat, és 2021-ben már alacsonyabb volt, mint 1950-ben.

Az asszimiláció, a természetes fogyás, a migráció és a népszámlálási metodika egyaránt befolyásolják a demográfiai folyamatokat.

Az előadó részletesen bemutatta a nemzetiségváltás generációkon átívelő mechanizmusait, és kitért a vegyes házasságok, az iskolaválasztás és a nyelvtudás szerepére is. Mint megfogalmazta: „a szlovákiai magyar lakosság torz szerkezeti mutatókkal rendelkezik” – vagyis a településszerkezet, a korösszetétel, a termékenység és az iskolai végzettség mutatói egyaránt kedvezőtlen képet festenek.

A konferencia záróelőadását dr. Lévai Attila csicsói református lelkipásztor, egyetemi oktató tartotta, aki dr. Somogyi Alfréd – a rendezvény egyik szervezője – betegsége miatt az ő előre elkészített prezentációját tolmácsolta „A felvidéki gályarabok emlékezete” címmel.

Előadásában mások mellett a történelmi emlékezet témáját járta körül, különös tekintettel azokra, akik hitük és nemzeti identitásuk miatt szenvedtek üldöztetést.

Az előadás főképp a XVII. századi gályarabper felvidéki vonatkozásait mutatta be: a meghurcolt lelkészek többsége mai szlovákiai településekhez kötődött. Az előadó ismertette a meghurcolt prédikátorokat, valamint hangsúlyozta az emlékezetápolás fontosságát, és jelentőségét, illetve bemutatta, milyen formában őrzik e hithősök emlékét a különböző gyülekezetekben – emléktáblák, rendezvények, templomépítések révén stb. Mindemellett kiemelte a gályarab emlékút létrejöttét is.

A konferencia zárszavát dr. Bóna Zoltán mellett Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért ügyvezető igazgatója mondta. Beszédében háláját fejezte ki a szervezők, előadók és résztvevők együttműködéséért, és hangsúlyozta, hogy a gályarab prédikátorok felvidéki emlékezete közös gondolkodást indított el.

Elmondta:

Komáromban is készül egy emléktábla, mely méltó módon tiszteleg majd a hitvallók előtt.

A SZAKC ügyvezető elnöke köszönetet mondott azoknak, akik a szervezés tartalmi és gyakorlati részében közreműködtek, külön kiemelve dr. Somogyi Alfréd üzenetét. Ezek az emlékek a közösségi önazonosság megerősítését szolgálják, amely a XXI. századi megmaradás záloga is – mutatott rá Hideghéthy Andrea,  végül pedig szólt a készülő Duray Miklós- síremlék ügyéről is, s azt kívánta, hogy az ilyen közös célok mentén megvalósuló együttműködések a jövőben is folytatódjanak.

A konferenciát követően a szervezők szeretetvendégségre invitálták a résztvevőket. Az ebédre a helyi Bella étteremben került sor. A délután folyamán közösségi programként pedig lehetőség nyílt a komáromi erőd bejárására és megtekintésére is.

Az eseményről hamarosan képriporttal is jelentkezünk.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma