Gyógyvizéről, üdülőjéről és a régészeti leleteiről is ismert a Lévai járásban fekvő mintegy hatszázötven fős Szántó. A Búr-patak partján elterülő község Szantó és Hévmagyarád településrészből áll. Lévától mintegy tizenöt kilométerre az Ipolyságra vezető út mentén találjuk.
A nyári időszakban a tágabb térségből is felkeresik a falu központjában álló strandot. Ásványi anyagokban gazdag gyógyvizét palackozzák. A falu részét képező Hévmagyarádról kőkorszaki kultúrát neveztek el.
A falu első írásos említése 1157-ből származik, azonban már a kőkorszakban is lakott volt a terület. Erről tanúskodnak a Hévmagyarád falurészen végzett régészeti ásatások leletei is. A szakemberek egyedi, csupán e környékre jellemző, kőkorszakból származó vonaldíszítéses kerámiákra leltek. A korábban önálló községről nevezték el ezt a kultúrát.
A község gyógyvize már a 16. században ismert volt. Szántó területén tektonikus törésvonal fut keresztül, ez okozza a termál- és az ásványvízforrások felszínre törését. Az egyik forrást a falu központjában találjuk. A források vizét nem csupán ívókúrára hasznosítják, több évszázadra visszamenő a fürdőhagyomány. Napjainkban több medencéből álló kis wellnessközpont fogadja a látogatókat.
A fürdőközponttól alig pár száz méterre a természet lágy ölében, csendes környezetben épültek fel a kis üdülőházak, kunyhók. A nyári időszakban a tágabb környékről érkeznek a takaros kis házak ideiglenes lakói.
Egykor több kastélya, kúriája is volt a falunak. A már említett falurészen találjuk a Nyáry család kúriáját, ma szociális otthon működik a falai között. Szántó településrészen is állt egykoron kastély, ma már sajnos csupán a romjai láthatóak a katolikus templom szomszédságában. Az uradalomhoz tartozó, a 20. század elején épült magtár ma jó állapotban jelképezi a dicső múltat.
Az ásványi forrás kiaknázására és palackozására egy jelentős üzem épült ki a szocializmus idején. Kisebb ütemben a mai napig is palackozzák a vizet Santovka névjegy alatt.
Az egykori nagy palackozóüzem szebb napokat is látott épületegyüttese mögött egy csodás parkerdő terül el. A parkban találjuk az 1885-re datált míves filagóriát, mely egykor egy budapesti ásványvíz-kiállítás pavilonjaként szolgált. Bővebben egy későbbi cikkünkben írunk a filagóriáról.
A park lombfái között bújik meg Nepomuki Szent János több száz éves szobra. A parkerdő remek lehetőséget nyújt a csendes kikapcsolódásra, gyaloglásra. A padokkal tarkított park egyik szegletében leljük az 1754-be felszentelt katolikus templomot és a már említett kúria romjait.
A fürdőzés mellett érdemes bebarangolni a falu központját is. Most mi is tegyünk egy virtuális kört Szántón.
A szerző felvételei.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
