A Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) transzparenciát teljesen nélkülöző, zárt ajtók mögötti igazgatóválasztási folyamatának felülvizsgálatára már két beadványt is benyújtottak a főügyészséghez. Az egyiket a Magyar Szövetség, még az igazgató megválasztása előtt, a másikat a Nemzetiségi Kormánytanács tagjai. Nagy Dávid jogászt, a Magyar Szövetség politikusát kérdeztük, milyen lépések várhatóak ezután, milyen következményeket von maga után a főügyészséghez benyújtott felülvizsgálati kérelem.
Mint mondta, a főügyészségnek az üggyel foglalkoznia kell, valószínűleg eljárást fog indítani, nyomozni fognak: bekérik az anyagokat, kapcsolódó iratokat, a pályázók anyagait, meghívókat, jegyzőkönyvet. Ezeket elbírálják, illetve a panaszban megfogalmazott hiányosságokat vizsgálják meg. A beadvány célja, hogy ezt a konkrét esetet megvizsgálja a főügyészség, és amennyiben törvénytelenséget észlel, akkor nyilvánítsa semmissé az eredményt és ismételtesse meg az eljárást, vagy hiánypótlásra szólítsa fel az eljáró szervet, tehát, ha törvénytelenséget észlel, akkor azt valamilyen szinten korrigálja. Ez a konkrét cél, de van egy absztraktabb is: legyen ez precedens, hogy az ilyen pozíciókat valójában tényleg transzparens módon lehessen betölteni.
A legnagyobb probléma ebben az ügyben a transzparencia teljes hiánya
– mutatott rá.
Amennyiben formálisan be is tartották a törvényt, akkor is kifogásolható, hogy az igazgatói pozíció meghirdetése csak 10 napig volt elérhető – ez rendkívül kevés idő egy ilyen állás megpályázására, magyarázta. Ezen felül erősen kifogásolható, hogy a döntéshozatali folyamatokba a nemzeti kisebbségeket nem vonták be és azok tulajdonképpen a nyilvánosság teljes kizárásával, zárt ajtók mögött zajlottak. A főügyészségnek ezekkel kell foglalkoznia, hogy miért történt ez így, illetve hogy ez összhangban van-e a törvénnyel.
Arra a kérdésünkre, hogy lehet-e még csatlakozni, több ilyen beadványt benyújtani, Nagy Dávid elmondta, ennek nincs akadálya. „Aki törvénytelenséget észlel, annak joga azt közölni az illetékes szervekkel.
Csatlakozni is lehet a már meglévő beadványokhoz, de akár saját beadványt is be lehet nyújtani. Ehhez bárkinek joga van, aki úgy gondolja, hogy ez a választás nem volt jogszerű”
– fogalmazott.
Arról, hogy amennyiben nem sikerül hazai szinten eredményt elérni, és valamilyen oknál fogva elutasítják a beadványokat, milyen további jogi lehetőségek állnak rendelkezésre, Nagy Dávid szűkszavúan annyit mondott, a főügyészség döntésétől függ, hogy milyen jogi lehetőségek nyílnak a további lépésekre.
A jogász azonban egy pozitív jelenségre is rámutatott a KKA igazgatói posztjának botrányosra sikeredett megválasztása kapcsán.
„Ez az ügy megerősítette a nemzeti közösségek közötti együttműködést
– mondta. „A Nemzetiségi Kormánytanács beadványa is ennek a jele, hogy igenis nagyon sok dolog van, ami összeköti a szlovákiai kisebbségeket, nemzeti közösségeket. Közös érdek, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül, hogy igenis transzparens és ellenőrizhető módon legyenek kinevezve a köztisztviselők” – fogalmazott. Hozzátette,
nemcsak kisebbségi, de össztársadalmi érdek, hogy ezek a pozíciók transzparens módon, a törvénnyel összhangban, a törvény betartása mellett legyenek betöltve.
Szalai Erika/Felvidék.ma
