Ipolyság helytörténetének kevésbé ismert szegmensét öleli fel Kapusta Krisztina Csend van… az ipolysági ortodox zsidó temetőben című kötete. A napokban megjelent kiadvány sorba veszi a város határában lévő temető nyughelyeit. A hiánypótló kiadványt a 43. Honti Kulturális Napok keretei között mutatták be első alkalommal a nagyközönségnek az Ipolysági Városi Könyvtárban.
Mint a köszöntőben Pleva Beáta, a könyvtár vezetője megfogalmazta: a könyv által nem csupán történelmi emléket őriznek meg, hanem tisztelettel emlékeznek arra a zsidó közösségre is, akik Ipolyság életében, fejlődésében fontos szerepet játszottak.
A szerzővel, a Honti Múzeum munkatársával, a budapesti Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem hallgatójával Hunčík Péter, pszichiáter, közíró beszélgetett.
Mint felvetette, egy igen fontos, ám eléggé elfeledett témát dolgoz fel a kiadvány.
Kapusta Krisztina, részben a budapesti tanulmányai során került közelebbi kapcsolatba a zsidó közösség történelmével, kultúrájával. Ekkortájt kezdte feltérképezni az ipolysági zsidó temetőket.
Az elmúlt időszakban számos önkéntes brigádot szervezett a kissé elhanyagolt zsidótemetők megtisztításáért. A fáradhatatlan önkéntes munka mellett temetőbejárásokat szervezett, a holokauszt áldozatainak mártírfeliratai nyomába is eredhettek az érdeklődők általa. Ám tevékeny részese volt a Homok városrészben lévő zsidó temető kohanita kapujának feltárásában és felújításában is.
Mindezen munkálatok, értékmentések mentén formálódott a város északi határában lévő kisebbik temető feltérképezése.
„Kapusta Krisztina egy időutazásra hívja az olvasót. Az ipolysági ortodox temetőben végzett kutatásai nyomán olyan fontos tényeket és információkat tár fel, melyek segítenek bennünket az emberi létezés titkainak megfejtésében” – olvasható Hunčík Péter utószavában a könyv hátlapján.
Majd így folytatja:
„Az ipolysági polgárokat pedig emlékezteti arra, hogy városukban néhány évtizeddel ezelőtt élt egy tehetséges, tehetős, lokálpatrióta csoport. Az ipolysági ortodox zsidókról van szó. Nagy részüket megölték, és akiket megkíméltek a Soá borzalmai, azok mind egy szálig eltűntek a városból. Emlékezzünk rájuk. Hiányoznak.”
A mintegy háromszáz oldalas színes könyv sorra veszi a temető összes sírhelyét. Az előszóban összegzi az ipolysági zsidóság történetét, az ortodox temető kialakításával egyetemben.
Úgy éreztem, szükséges a sírkertek dokumentálása, hiszen a sírkövek számos fontos adat őrzői – hangsúlyozta Kapusta Krisztina. Az ipolysági zsidó temetők tudományos vizsgálatával eddig senki sem foglalkozott. Ezt tűzte ki célul a kötet szerzője. A tudományos projekt egyik szakasza zárul le, s egyúttal összegződik a kiadványban.
A nem mindennapi könyv nem csupán az említett temető sírjeleinek és feliratainak fotós dokumentációja, hanem az ortodox zsidó hitközség tárgyi emlékeit, emlékjeleit is bemutatja.
Szisztematikusan elemzi a temető ma is meglévő több mint nyolcvan nyughelyét. Elemzi és osztályozza a sírköveket alapanyaguk és állapotuk alapján. Részletezi a sírjeleken látható szimbólumokat. Szól a latin betűs sírfeliratokról. Alaposan bemutatja a holokauszt áldozataira emlékező összes mártírfeliratot a temetőben.
A kötet következő fejezetében közli Mislovics Erzsébet az ipolysági ortodox zsidó temető sírfeliratainak analízisét.
A könyv gerincét és egyben hiánypótló jellegét az adattár jelenti. Közel kétszáz oldalon át mutatja be és elemzi a temető egyes, ma is meglévő sírhelyeit. A fotográfiák mellett közli a sírfeliratokat magyar nyelven. A héber nyelvű feliratok magyar fordítását is közli a kötet. A fordítást Mislovics Erzsébet végezte.
Egyes sírjeleknél a családi kötődésekről is ír, rövid életrajzokkal egészíti ki azokat. Mindezek alapos levéltári kutatás eredményei. A kötetben szerepelnek a héber nyelvű sírfeliratok is.
A SIK Polgári Társulás gondozásában megjelent átfogó kiadvány hiánypótló mivolta mellett egy remek forrásként is szolgál a további kutatásokhoz.
Az ortodox temető csendje ezzel a kiadvánnyal megtört…
Pásztor Péter/Felvidék.ma