Negyven éve, 1985. október 24-én hunyt el Bíró László József magyar újságíró, festőművész és feltaláló, akinek neve egyet jelent a XX. század egyik legnagyobb technikai újításával: a golyóstollal. Találmánya forradalmasította az írást, megváltoztatta a mindennapi életet, és nevét – „biróként” – világszerte fogalommá tette. A sokoldalú alkotó életműve a magyar „szellem” és kreativitás egyik legfényesebb példája, egyszerre volt művész és mérnöki gondolkodású újító, akinek öröksége ma is kézzelfogható.
Budapesten született, zsidó családban. Édesapja, Schweiger Mózes Mátyás hódmezővásárhelyi születésű műfogász volt, édesanyja pedig a kaposvári Ullmann Janka. A család 1905. február 11-én, a belügyminisztérium engedélyével vette fel a Bíró vezetéknevet.
Fiatal éveiben a festészetnek is szentelte magát, alkotásait később a Nemzeti Szalon is kiállította, elismerve művészi értéküket és sokoldalú tehetségét. Majd újságíróként tevékenykedett, és már ekkor megmutatkozott érdeklődése a technika iránt. Szerkesztője volt a Hongrie–Magyarország–Hungary című művészeti folyóiratnak, emellett olyan rangos napilapok munkatársaként dolgozott, mint a Pesti Napló és a Pesti Hírlap.
Később az Előre című lap munkatársaként mindennapi munkaeszköze lett a toll – amelynek akkori formájával azonban korántsem volt elégedett. A gyakori tintafoltosodás és a töltőtoll korlátai arra ösztönözték, hogy hatékonyabb megoldást keressen. Az 1930-as években kezdett komolyabban foglalkozni a golyóstoll gondolatával. Újságírói munkája révén gyakran járt nyomdákban, ahol a rotációs hengerek festékelosztó technikáját tanulmányozva született meg benne az ötlet egy új, folyamatosan és tisztán író toll kifejlesztésére.
Noha a golyóstoll megalkotásával már korábban is többen kísérleteztek, a találmány mai, modern formájának megszületése és elterjedése elsősorban Bíró László József nevéhez fűződik.
Az 1930-as években, Budapesten készítette el az első működő golyóstoll prototípusát. Rájött, hogy az újságnyomtatás során használt tinta jóval gyorsabban szárad, mint a hagyományos töltőtollaké, és a papíron tisztán, kenődés nélkül marad meg. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt alkalmas a hagyományos adagolásra, egy apró, forgó golyót épített a toll hegyébe, amely a tintát egyenletesen a papírra vezette. Így született meg az az íróeszköz, amely forradalmasította a kézírást, és alapja lett a modern golyóstollak egész nemzedékének.
1931. november 2-án, Budapesten, pontosabban Terézvárosban kötött házasságot Schick Erzsébettel, aki Schick Zsigmond és Honig Anna leánya volt. Néhány évvel később, 1938. augusztus 20-án feleségével együtt áttértek az evangélikus hitre, ami abban a korszakban nemcsak személyes, hanem társadalmi jelentőséggel is bírt.
Első golyóstoll-szabadalmát Bíró László József 1938. április 25-én nyújtotta be a Magyar Királyi Szabadalmi Bírósághoz, „töltőtoll” megnevezéssel.
Néhány hónappal később, november 23-án újabb bejelentést tett „Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll” címmel. Bár találmánya már ekkor ígéretes volt, a megvalósításhoz vezető út még hosszúnak bizonyult.
A zsidóellenes rendelkezések 1938-ban megnehezítették életét, ezért külföldre távozott, és előbb Párizsban folytatta kísérleteit. Itt ismerkedett meg Agustín Pedro Justóval, aki arra biztatta, hogy költözzön Argentínába – csak később tudta meg, hogy jótevője valójában az ország elnöke.
Argentínába kivándorolva, 1940-től már önállóan dolgozott tovább a tökéletesített szerkezeten. Az ottani kísérletek során egy öntvényrepedéseket jelző festék átdolgozásával sikerült olyan tintát előállítania, amely megfelelt a golyóstoll követelményeinek. Találmányát 1943. június 10-én szabadalmaztatta Argentínában.
Az első, sorozatban gyártott és rendszeres értékesítésre szánt golyóstollak 1945-ben kerültek forgalomba Eterpen néven, majd Biropen márkajelzéssel váltak világszerte ismertté.
Az új íróeszköz hamar elterjedt az egész világon, és feltalálója már életében legendává vált.
- A golyóstoll tervrajza (Fotó: Wikipédia)
- Bíró László József (Fotó: Wikipédia)
A golyóstoll gyakorlati jelentőségét az angol kormány is felismerte: a szabadalmat azért vásárolták meg, mert az új íróeszköz nagy magasságban, repülőgépeken is megbízhatóan működött, a tinta nem folyt ki, és nem száradt be. Ennek köszönhetően 1944-ben a brit Királyi Légierő (Royal Air Force) már Bíró-féle tollakat használt a pilóták felszerelésében.
A találmány sikere nyomán több országban is megkezdődött az ipari gyártás. Franciaországban létrejött a BIC részvénytársaság, amely a mai napig a világ egyik legnagyobb írószergyártója, és azóta is tömegesen forgalmaz golyóstollakat. Az amerikai Parker cég 1957-ben kezdte meg saját modelljeinek árusítását, ezzel is hozzájárulva a találmány globális elterjedéséhez.
Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a világ minden táján elérhetővé vált, és mára az emberi kommunikáció egyik legáltalánosabban használt eszközévé nőtte ki magát.
Bíró nevének emlékét a hétköznapok nyelvhasználata is őrzi: olasz nyelvterületen a golyóstollat ma is biro-ként, angol nyelvterületen biro vagy biro pen néven, míg Argentínában birome-ként emlegetik.
Bíró László József nem elégedett meg kizárólag a golyóstoll sikerével: szinte egész életében új megoldásokon dolgozott, és a legkülönfélébb területeken mutatta meg feltalálói zsenialitását. Ezek közül az egyik legérdekesebb az automata sebességváltó kifejlesztéséhez kapcsolódik.
Még az 1930-as években, amikor egy Bugatti sportkocsit vásárolt, elégedetlen volt annak mechanikus váltóművével, mert az nem tudta hatékonyan továbbítani a nagy motorteljesítményt. Saját elképzelései alapján egy évig tökéletesítette a megoldást, majd befektetők hiányában az Opel vállalattal kötött megállapodást. A szerkezetet beépítette oldalkocsis motorkerékpárjába, amellyel hiba nélkül megtette az ezer kilométeres Budapest–Berlin távot.
A találmány jogait végül a General Motors vásárolta meg, amely vállalta, hogy öt éven át havi 200 amerikai dollárt fizet a feltalálónak – ez akkoriban tekintélyes összegnek számított. A konstrukció azonban soha nem került gyártásba, mert a cég inkább a versenytársak előnyét kívánta csökkenteni. 1939-ben a GM saját fejlesztésű, négyfokozatú automata váltóját dobta piacra, amely már Bíró elképzeléseire is épített.
- Bíró László József emléktáblája utolsó budapesti lakhelyén, Budán a II. kerületben a Cimbalom utca 12. szám alatt (Fotó: Wikipédia)
- Golyóstollreklám 1945-ből, egy argentin újságból (Fotó: Wikipédia)
A golyóstoll „elvét” más területeken is kamatoztatta: a gördülőgolyó mechanizmusát új formában alkalmazva megalkotta a golyós dezodor elődjét is.
1945 és 1954 között dolgozta ki ezt a találmányát, amelyet egy gondosan felépített reklámkampány után New Yorkban terveztek piacra dobni.
Valószínűleg ezzel összefüggésben 1945 és 1948 között vállalata, a Bíró, Meyne & Bíró összesen huszonegy parfümöt jegyeztetett be. Az első, sorozatgyártásra szánt termékszéria azonban műszaki hibákkal került piacra, és a projekt tőkehiány miatt megszakadt. A vállalat ezt követően jelentős veszteségeket szenvedett el, a találmány azonban időtállónak bizonyult: a ma ismert golyós dezodorok is Bíró eredeti megoldási elvén működnek.
A felsorolt találmányokon túl Bíró László József számos más területen is jelentős innovációkkal járult hozzá a technika és a hétköznapi élet fejlődéséhez.
1985. október 24-én hunyt el Argentínában, ahol életének utolsó évtizedeit töltötte. Születésnapját, szeptember 29-ét, 1986-tól „Dia del Inventor”, azaz a Feltalálók Napja néven ünneplik Argentínában, emléket állítva a világot forradalmasító találmányok és a kreativitás előtt, amelyet Bíró egész életében képviselt. Utolsó budapesti lakhelyét emléktábla is jelzi.
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma







