A népdalok a közösségek csodálatos kincsei

Húsz évvel ezelőtt Csitár sokadjára is beírta magát a történelembe: Kodály Zoltán tiszteletére emléktáblát avattak. Miután Csitárnak sikerült függetlenednie Nyitrától, a Csemadok is újjáéledt, a község megszervezte saját önkormányzatát, és megalakult a Csitári Menyecskekórus. Bár magyar iskola nincs a településen, a Csemadok és az éneklőcsoport élteti a magyar kultúrát és nyelvet a községben.

A húsz évvel ezelőtti emléktábla-avatás akár csendes esemény is lehetett volna, hasonlóan más táblaavató ünnepségekhez, ám a mečiari hatalom sérelmezte annak egynyelvűségét. Emiatt minden lap arról írt, hogy Csitárban, Nyitra közvetlen szomszédságában, a Zoboralja kicsi falujában csak magyar nyelven készült el egy tábla, amelyet a községi hivatal és egyben a kultúrház falára helyeztek. Később elkészült a szlovák nyelvű tábla is, amelyet a magyar fölé erősítettek.

Szerencsére a csitáriakat kemény fából faragták, és tisztelik elődeik kultúráját, ezért évente megemlékeznek és tisztelegnek – magyarul – a népdalgyűjtő, zeneszerző nagysága előtt.

A Csemadok Csitári Alapszervezete és a Csitári Menyecskekórus a község támogatásával idén, október 25-én emlékezett meg Kodály Zoltánról.

A Csitári Menyecskekórus (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A megemlékező rendezvény az emléktábla megkoszorúzásával kezdődött, amelyen a fellépő hagyományőrző csoportok mellett Csitár község, valamint a Csemadok országos elnöksége nevében Mézes Rudolf és e sorok írója is elhelyezte az emlékezés virágait.

A koszorúzási ünnepségen Matyus Etelka, a Csemadok Csitári Alapszervezetének elnöke így fogalmazott: „A népdal a közösségek csodálatos kincse, a nép ajkán született, névtelen népművészek teremtették. Kodály Zoltán lejegyzéseinek köszönhetően ma is megszólalhatnak itt, Csitárban is.” Majd Kodály Zoltánt idézte: „Nem lehet boldog az ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig.” Az elnök hozzátette:

„Mit üzen nekünk ez a zene? Azt, hogy addig élünk, amíg nem felejtjük el, mik vagyunk.”

Matyus Etelka, a Csemadok alapszervezet elnöke üdvözli a vendégeket (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A koszorúzást követően a kultúrházban folytatódott az ünnepség, ahol Mézes Rudolf, a Csemadok regionális alelnöke mondott ünnepi beszédet, szintén Kodály Zoltánt idézve: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg nem szerzi magának.” Mézes Rudolf örömét fejezte ki, hogy Csitárban nem magyarázzák, hanem művelik a csodát. Majd egy újabb Kodály-idézettel tisztelgett a népdalgyűjtő nagysága előtt, amely akár a csitári rendezvény mottója is lehetett volna: „Nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondjuk majd csak igazán: Örvendjen az egész világ!”

Mézes Rudolf, a Csemadok regionális alelnöke (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A köszöntők sorát Mészáros Ferenc, a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának elnöke folytatta, aki visszaemlékezett a húsz évvel ezelőtti emléktábla-avatásra. Örömét fejezte ki, hogy ennyi lelkes hagyományőrző vesz részt a rendezvényen, és ünneplik Kodály Zoltán emlékét, munkásságát, valamint a Zoboralja folklórhagyományát.

Csitár község polgármestere, Kurucz Valéria is üdvözölte a jelenlévőket, kiemelve, hogy

Kodály Zoltánnak is köszönhető, hogy a népdalkincs fennmaradt, és továbbra is ott zenghet a Zobor alatt az emberek szívében.

Fontosnak tartja, hogy a hagyományőrző csoportok ma is éneklik és továbbadják a népdalkincset. Beszédében a magyar lélek ünnepének nevezte a Kodály Zoltán Emléknapot. A polgármester kifejtette, hogy a helyi lapban is szó esik majd Kodály Zoltánról, hiszen fontos, hogy minden csitári lakos tudja, mit köszönhetünk neki.

Az Alsóbodoki Asszonykórus (fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Berec Katalin csitári hagyományőrző, helytörténész előadásában a táblaavatásra emlékezett, és hangsúlyozta: „Ez nemcsak egy emléktábla, hanem az emberek közötti kapcsolat jelképe, amely összefogásra és nemzeti öntudatra tanít bennünket. Igen, A csitári hegyek alatt című népdal községünk ajkán született, mert ez egy, az élet által írt történet a régi korokból, mely népdalba szőve maradt fenn.”

Az emlékműsorban fellépett a Csitári Menyecskekórus, az Alsóbodoki Asszonykórus, a Nyitracsehi Férfi Éneklőcsoport, valamint az Alsóbodoki Nefelejcs Hagyományőrző Népdalcsoport, amely a fiatal korosztályt képviselte. Szerepelt továbbá a Nyitragesztei Téliződ Hagyományőrző Csoport, a Pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoport női és férfi kara, a Zoboralja Zsérei Női Kar Simek Viktor vezetésével, valamint a Zoboralja legrégebben működő hagyományőrző csoportja, a gímesi Villő.

A rendezvény támogatója a Nyitra megyei önkormányzat volt. Matyus Etelka minden csemadokosnak és fellépőnek köszönetet mondott, hiszen nélkülük nem lett volna ilyen sikeres a rendezvény.

A program végén a fellépők és a közönség együtt énekelte el A csitári hegyek alatt című népdalt.