„Maradjunk konfliktusban”

A rimaszombati közönség ezúttal is szívébe zárta Berecz Andrást, aki meséivel, dalaival és csendjeivel olyan estét varázsolt, ahol a mindennap is ünneppé nemesült.

A Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezúttal sem csupán szórakoztatott: elgondolkodtatott, elringatott, és titkokat osztott meg a mesterségből, amelyet a „veszélyes deszkára” lépve gyakorol már évtizedek óta.

Berecz András elmondása szerint édesapja is kötődik Rimaszombathoz: „apám itt tanult úszni a Rimában, sőt, Sőregen tanították gerelyhajításra is” – idézte fel mosolyogva. Mint megjegyezte, a család mindig óvta a művészettől.

„Józan ember volt az apám, tudta, a színpad veszedelmes hely. Aki oda felvecserkedik, az könnyen megcsúszhat” – mondta Berecz, majd hozzátette: „azt tartották nap haszon nélkül ne múljon el”.

Aki szereti a jó történeteket, a csavaros humort és a szívből jövő énekszót, jól szórakozott. Az est során „szakmai” titkokat is elárult, és olykor egy-egy dalt is el-füttyentett, mintha csak véletlenül bukott volna ki belőle a dallam. Szó esett nagy mestereiről is – Köllő Istvánról és a gyűjtő Lajta Lászlóról –, akiktől a népdal és a mesemondás iránti alázatot tanulta.

„A szóbéliség az írásbeliségnek az alapja” – mondta, mintegy ars poeticaként, majd hozzátette: „nyugalom, a többit majd kiforrja az élet”.

A műsor végén moldvai csángó ének is felcsendült, s a közönség érezhette: itt valóban „ahová emberi kéz a lábát még be nem tette”, oda is eljuthatott a humor. S ami titok, az titok is maradt, bár aki ott volt, tudja: honnan is ered a „maradjunk konfliktusban” szójáték.

Agócs Ildikó, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának az elnöke, aki megnyitotta rendezvényt és köszöntötte a művészt, a műsor végén hivatkozott is rá, hogy „maradjunk konfliktusban” , azaz tartsák továbbra is a kapcsolatot, hogy még jó párszor eljöhessen Gömörbe.

A Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya Berecz Andrást, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas előadóművészt „ Fel a medvére, a fa nem játék! “ c. önálló estjével a XXII. Győry Dezső Kulturális Napok keretében látta vendégül 2025. október 28-án Rimaszombatban az Osveta (volt Iparoskör) nagytermében.

A rendezvénysorozat névadója, Győry Dezső (1900–1974), akinek idén éppen születésének 125. évfordulóját ünnepeljük.

A Rimaszombatban született költő, író és újságíró a felvidéki magyar irodalom egyik meghatározó alakja volt. Tanulmányait szülővárosában, majd Budapesten és Németországban (Halléban, Hamburgban) végezte, később Csehszlovákiában dolgozott újságíróként és szerkesztőként több lapnál, köztük a Losonci Hírlapnál és a Kassai Hírlapnál. Háromszor is elnyerte a József Attila-díjat (1956, 1958, 1970), ami életművének irodalmi jelentőségét is jelzi. Művei – köztük Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (1921), A hegyek árnyékában (1936) és Gömöri rengeteg (1960) – a gömöri táj, a szülőföld és az emberi sors iránti mély kötődést fejezik ki. Nem véletlen tehát, hogy a rimaszombati kulturális rendezvénysorozat az ő nevét viseli. Győry Dezső szellemisége ma is élő kapocs a múlt és a jelen magyar kultúrája között.

A XXII. Győry Dezső Kulturális Napok előző rendezvényének vendége Szvrcsek Anita volt, legközelebb pedig Derzsi György előadásának tapsolhatnak az érdeklődők november 11-én.

HE/Felvidék.ma