November 14-én és 15-én, pénteken és szombaton rendezték meg a Mátyus Néptáncműhely idei gálaműsorát, a XII. Felsőszeli Találkozót a felsőszeli kultúrházban. A kétnapos rendezvényen a műhely csoportjai mutatták be az elmúlt év termését, a szombati gálát pedig táncház követte Bendő zenekarral, valamint Lakatos Áron és zenekara muzsikájával.
Kétnapos ünnep a néptánc jegyében
A program pénteken nyilvános főpróbával indult, amely már ekkor sok érdeklődőt vonzott a kultúrházba. A szombati gálaműsor szinte telt ház előtt zajlott, a közönség soraiban alsó- és felsőszeliek, környékbeli települések lakói, támogatók, barátok és a táncos gyerekek családjai foglaltak helyet.
A Mátyus Néptáncműhely csoportjai – a legkisebbektől a felnőtt együttesig – színvonalas, precízen felépített műsorfolyamban mutatták meg mit jelent Mátyásföldön a hagyományőrzés.
A nyitányban a „duhaj fiúk” táncát láthatta a közönség, a legkisebbek játékosan polgári és csallóközi csárdás táncokat adtak elő, a höcögők kalocsai, szilágysági és gömöri táncokat táncoltak, míg a felnőtt együttes mély kutatómunka után összeállított tardoskeddi koreográfiával lépett színpadra. A gálaműsor zenei gerincét a Bendő zenekar adta, az est második felében pedig táncházra is sor került, ahol Lakatos Áron és zenekara húzta a talpalávalót – a táncosok és a közönség együtt népesítették be a táncház „poros padlóját”.
(Fotó: Felvidék.ma)
Minőséget, kultúrát, hagyományt hoznak bűvészi szinten
Szombaton a gálát köszöntők nyitották meg. Elsőként Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke lépett színpadra, aki – saját bevallása szerint – improvizált, de annál szívből jövőbb köszöntőt mondott.
Kiemelte, hogy
a Mátyus Néptáncműhely előadásai minden alkalommal „minőséget, kultúrát, hagyományokat, a tradícióinkat elevenítik meg bűvészi szinten”, és a társulat Mátyusföld egyik büszkesége.
Hangsúlyozta, hogy a csoport nemcsak itthon, hanem Közép-Európa bármelyik színpadán megállná a helyét, amit a közelmúltbeli törökországi vendégszereplésük is bizonyít. Örömét fejezte ki, hogy Nagyszombat megye is támogathatta ezt az utat, amelyen a felvidéki magyarság és Mátyusföld jó hírét vitték egy távoli országba.
(Fotó: Felvidék.ma)
Beszéde végén jó munkát kívánt a társulatnak, jó szórakozást a közönségnek, és tréfásan hozzátette: a táncházban aztán mindenki „fel is ébredhet”, hiszen ott igazán kimozoghatják magukat.
Amit itt kicsiben tudnak, arra nagyban is szükségünk van a Felvidéke
Ezt követően Gubík László köszöntötte az egybegyűlteket, felidézve, hogy tavaly járt először a rendezvényen, és lenyűgözte mindaz, amit látott és hallott. Kiemelte: az itt működő közösség példaértékű. Amit a Mátyus Néptáncműhely és a helyi intézmények összefogása kicsiben, Mátyusföldön meg tud valósítani – összetartó közösség, intézmények együttműködése, a fiatalok felkarolása, boldog és elégedett szülők, biztató jövőkép –, azt kellene nagyban is megteremteni a Felvidéken. Ha ez sikerül, „nemcsak biztató jövője lesz a felvidéki magyarságnak, hanem olyan túl nagy baj nem érhet bennünket” – fogalmazott.
33 fellépés egy év alatt
A gála házigazdájaként és a Mátyus Néptáncműhely vezetőjeként Domján Máté Sándor is szólt a közönséghez. Előre „szabadkozott”, hogy az előző nap még 14 percig beszélt, most igyekszik háromra rövidíteni mondandóját – de, mint fogalmazott, „ahol van tartalom, azt el kell mondani”.
(Fotó: Felvidék.ma)
Domján hangsúlyozta: sokan nincsenek tisztában azzal, pontosan mit is jelent a néptánc pedagógia, mivel telnek a műhely mindennapjai. Ezért számszerű adatokkal is érzékeltette az elmúlt időszak munkáját. Az előző – XI. Felsőszeli Találkozótól számított – egy évben a Mátyus Néptáncműhely 33 fellépést teljesített. Ez azt jelenti, hogy átlagosan kilencnaponta álltak színpadra a gyerekek, ültek buszra vagy autóba, hogy eleget tegyenek egy-egy meghívásnak, és bemutassák, amit az iskolában, a próbateremben és a „poros padlón” közösen felépítettek.
Köszönetet mondott minden támogatónak – vállalkozóknak, egyházi közösségeknek, magánszemélyeknek –, akik kapcsolatukkal, telefonhívásaikkal, jó szavukkal, tárgyi vagy anyagi segítségükkel melléjük álltak, és meglátták bennük a lehetőséget. Hangsúlyozta: Mátyusföldön, Felsőszeliben, Alsószeliben, Királyrévben, Nádszegen „iszonyatosan értékes emberek vagyunk”, és ez tapsot érdemel.
Beszédében arra is rámutatott: „minket nem fognak Pozsonyban komolyan venni, minket nem fognak Budapesten sem komolyan venni – mi tudjuk magunkat komolyan venni”.
A helyi közösségnek kell felismernie és megbecsülnie önmagát, az itt teremtett értékeket, amelyek nemcsak itthon, hanem a világ más tájain is megállják a helyüket.
Domján megköszönte a segítséget, amelynek köszönhetően 2025 nyarán a Mátyus Néptáncműhely felnőtt csoportja Törökországban képviselhette Szlovákiát, és a kultúra területén – ahol a „külpiacra lépés” legalább olyan nehéz, mint más iparágakban – élni tudtak a feléjük nyújtott lehetőséggel.
(Fotó: Felvidék.ma)
A vezető szavai között fontos helyet kapott a generációváltás is: a legkisebbek a tipegő csoportból a topogók közé léptek tovább, ami már magasabb szintű elvárásokat, új kihívásokat jelent. A közönség hatalmas tapssal köszöntötte az új „szintre” lépő kicsiket. Domján elárulta, mennyire szereti őket, mert „miniprofiként” viselkednek: bár ő izgul értük, ők a próbán és a színpadon is mindent tökéletesen hajtanak végre.
A gálán nem maradt szó nélkül a felsőszeli kultúrház állapota sem. Domján Máté Sándor tréfásan megjegyezte: évek óta mondja, hogy ide bizony felújított kultúrház kellene, és most már nemcsak látják, hanem az orrukkal is érzik, mennyire időszerű lenne egy új épület. Utalt rá, hogy az oktatáspszichológia szerint minél több érzékszervet kell bevonni a tanulási folyamatba – így az orrukat is „bevetették”, hogy mindenki megérezhesse, miért fontos a felújítás. Hangsúlyozta: nem kizárólag a Mátyus Néptáncműhely, hanem minden helyi közösség – magyar és szlovák egyaránt – megérdemel egy korszerű kultúrházat, mert Felsőszeliben és környékén érték van, amelybe érdemes befektetni.
Tánc, közösség, folytonosság
A XII. Felsőszeli Találkozó gálaműsora és táncháza tehát jóval több volt egyszerű évadzáró estetnél: mérlegre tette az elmúlt év munkáját, megerősítette a közösségi összefogást, és üzenetet fogalmazott meg Mátyusföldről a Felvidék egészének.
A zsúfolásig telt nézőtér, a hosszú tapsok, a táncház hajnalig tartó jó hangulata mind azt jelezték: a Mátyus Néptáncműhely nemcsak egy néptánccsoport, hanem közösségi erő, amely évről évre bizonyítja, hogy a hagyomány akkor él igazán, ha közösen táncolják tovább.
Felvidék.ma
