Petőfi Sándor – van-e ki e nevet nem ismeri, nem olvasta verseit, nem mondta, szavalta tanórákon, versenyeken, ünnepségeken? Petőfi Sándor költeményei, művészete örök a magyarság körében – ezt nyugodtan kijelenthetjük. És nemcsak itthon-otthon, magyar földön, de a világirodalomban, a nagyvilágban is állandó jelleggel jelen van. Joggal…
Ezt igazolta Pozsonyban, a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban bemutatott Petőfi percei című műsor is, amelyet az Intézet a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klubbal közösen szervezett Havasi Péter és Janka Barnabás újszerű és magas színvonalú előadásában. A rendezvény bevezetőjében Sztyehlik Fanni, a József Attila Ifjúsági Klub elnöke üdvözölte a közönséget, biztosítva őket, hogy tanulságos és szórakoztató élményben lesz részük. Akik végigülték a tanórákat idéző, 45 perces előadást, valóban így érezhették.
Galán Géza, a sajnos már eltávozott felvidéki színész, előadóművész, rendező negyven évvel ezelőtt állított össze egy átfogó műsort Petőfi verseiből, amellyel járta az országot, világot, mintegy 600 alkalommal örvendeztetve meg a közönséget Petőfi sokszínű irodalmi munkásságával, szellemi nagyságának bemutatásával.
Mint a jelenlegi előadás rendezője, Janka Barnabás a Felvidék.má-nak elmondta,
ezt a forgatókönyvet kapta meg, majd átdolgozva, a jelen kihívásaira és aktualitásaira formálva állította össze a műsort, amelyben Havasi Péterrel együtt remekül, kiváló művészi nívón, a költő szellemi örökségéhez méltón szerepeltek.
Az előadás kettőjük összjátékának harmonikus és ugyanakkor dinamikus egységét prezentálta. A díszletet ruhák, öltözékek jelentették, amelyekkel nagyszerűen szimbolizálták és egészítették ki a verseket, a prózai szöveget, a történelmi tényeket, azok helyszíneit, cselekményeit és résztvevőit.
Példa erre az 1848-as szabadságharc kezdetének, március 15-ének nemzeti színű szalaggal való érzékeltetése, Petőfi édesanyja halálának, a legjobb édesanya elsiratásának kifejezése azzal, hogy az előadó gondosan összehajtogatta az édesanya fekete ruháját és elhelyezte a talapzaton, közben még egy könnycsepp is felcsillant a szeme sarkában.
(Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
De említhetjük házasélete pillanatainak, az Arany Jánoshoz, a Toldi írójához küldött elismerő üzenetének felidézését is. Havasi Péter brillírozott a szavalásban, Janka Barnabás érces hangja pedig mindannyiszor belehasított a terem légkörébe.
Az előadás során felhangzottak a költő ismert versei, de úti rajzainak azon részletei is, amelyek a tájainkon, Kassán, Iglón, Rimaszombatban, Losoncon tapasztaltak leírásai.
Csodálja Murány szépségét és megmosolyogtatva idézi fel a hanvai pap, költő, Tompa Mihály hortyogását, horkolását. A Nemzeti dal, a Szeptember végén hallatán felsejlettek bennünk saját olvasási, szavalási élményeink, a 12 pont felhangzásakor akaratlanul is rádöbbentünk, hogy mennyire aktuálisak ma is a régesrég megfogalmazott követelések. Úgy éreztük, hogy az előadásba a művészek igyekeztek Petőfi egész életművének legjavát belesűríteni, a legjellemzőbb alkotásokra összpontosítva.
(Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)
A két előadó a műsor után elmondta, hogy 2023-ban született meg kettőjük munkája nyomán az előadás, amelyet eddig mintegy száz alkalommal vittek a közönség elé országszerte, Királyhelmectől egészen Dunaszerdahelyig, Gútáig, a következő fellépésük pedig Szombathelyen lesz.
Örömükre szolgál, hogy az iskolákban megtartott műsorukat a tanulók és a pedagógusok egyaránt nagyra értékelik, a 45 perc a tanórák időpontja, ehhez igazodva történt a költő életpályájának, munkásságának műsorba sűrítése.
Ugyanakkor elismerhetjük, hogy az ilyen műsorok jó módjai lehetnek annak, hogy a versek úgymond kilépjenek a verseskötetek lapjairól, a költők, írók, alkotók emberközelbe kerüljenek, és a művészetek, az irodalom megkapja népszerű helyét az emberek között. Ildomos lenne rálelnünk újra az olvasás, az irodalom szükségességére, nagyszerűségére, lélekemelő, szellemet gazdagító voltára. Ez az előadás mindenesetre erőteljesen hozzájárult ehhez, és bízzunk benne, hogy még sokakhoz eljut.
Benyák Mária/Felvidék.ma
