Úgy tűnik, a betléri kastélyban a titkokkal övezett Serédy Zsófia bárónő személye lesz az érdeklődés középpontjában idén nyáron. A látogatók június 9-től többek között megtekinthetik az úrnő arcának plasztikából készült rekonstrukcióját, illetve az úrnő mumifikálódott testét is.
A kiállításra tizenöt szlovákiai, magyarországi és romániai közintézmény kölcsönzött egyedülálló dokumentumokat és gyűjteményi tárgyakat. Az érdeklődők így több mint száz, a 17. és 18. századból származó értékes tárgyat tekinthetnek meg, amelyek között jelentős számban vannak a Krasznahorka vára eredeti berendezéséből származó darabok. Serédy Zsófia életét és korának kultúráját hűen tükrözik a legközelebbi hozzátartozóihoz kötődő tárgyak, mint például az egyedülálló reneszánsz és barokk ékszerek, aranyműves munkák, üvegek és kerámiák, képzőművészeti alkotások és bútorok.
A kiállítás húzóereje és minden bizonnyal legérdekesebb „tárgya” pedig maga a múmia lesz, amelyet a Pozsonyi Comenius Egyetem és a Szlovák Tudományos Akadémia kutatói alapos vizsgálatnak vetettek alá. Ennek eredménye többek között Zsófia arcának rekonstrukciója is, amelyet plasztika formájában ugyancsak bemutatnak.
„A múzeumunknak otthont adó Andrássy-kastélyban reprezentatív kiállítást rendezünk, amely egyúttal Krasznahorka vára új tárlatának előkészületeit is jelenti. A kiállítás célja, hogy történeti és forráskutatások alapján közelebbről mutassa be Serédy Zsófia, e titokzatos személyiség életét. A kiállítást 2016. szeptember 18-ig tekinthetik meg az érdeklődők” – tudtuk meg Krajči Judittól, a múzeum munkatársától.
Noha a közelmúltban felröppentek olyan hírek, hogy a mumifikálódott test nem is Serédy Zsófiáé, kérdésünkre a múzeum munkatársa elmondta, hogy egyes médiumok félreérthettek valamit, mert csak arról volt szó, hogy néhány korabeli ábrázolás alatt tüntették fel tévesen a nemes hölgy nevét. Az sosem volt kétséges, hogy az üvegkoporsóban ki fekszik.
Zsófia minden bizonnyal 1663 körül látta meg a napvilágot egy gazdag és jelentős erdélyi nemesi család tagjaként. Első férje a magasrangú katonai tisztviselő, Kolozsvár főkapitánya és a megye ispánja, Rhédey Ferenc volt. Zsófia 1689-ben ment férjhez I. Andrássy István báróhoz, és így házassága révén a Krasznahorka várát a 16. század óta birtokló Andrássy család tagjává vált. Zsófia élete nagy részét a szüleitől örökölt erdélyi uradalmak és a második férje birtokai közötti utazásokkal töltötte. A lőcsei, rozsnyói, eperjesi és budapesti levéltárakban fellelhető dokumentumokból Zsófia mesés gazdagságáról értesülhetünk: luxusruhák, ékszerek, ezüst és arany edények voltak a tulajdonában.
Az úrnő valószínűleg 47 évet élt, és a II. Rákóczi Ferenc vezette utolsó rendi felkelés alkonyán, Krasznahorka várában érte a halál. A krasznahorkaváraljai plébániatemplom kriptájában temették el, ahol több mint száz év elteltével szinte sértetlen állapotban találták meg a holttestét. Mivel ez egyedülálló jelenségnek számított, az Andrássy család tagjai úgy döntöttek, hogy Zsófia földi maradványait a várba szállítják, ahol a Szűz Mária Mennybemenetele-kápolnában helyezték el.