„Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály” címmel került megrendezésre a tényekben és feltárásokban gazdag, személyes élményekkel dúsított történelmi kalandozás Kassán. Gál Péter író, történész tartalmas előadása köré fonódott Jankovics Marcell dokumentumfilmjének és Móser Zoltán fotóművész Szent Lászlót ábrázoló freskóképeinek a megtekintése. Az akadémia székháza ezúttal a Szent László-év keretén belül megrendezett programcsokornak adott helyet.
A megjelenteket Gergely Papp Adrianna, a Szent László Emlékbizottság tagja köszöntötte. Elmondta, hogy egykori királyunkhoz személyes kötődés fűzi, s az aktuális Arany-év ellenére fontosnak érezte, hogy a szentként emlegetett, csodákkal övezett uralkodóról is megemlékezzünk. Tizennyolc év alatt az akkori Magyarországot erős, meghatározó állammá szervezte. Az országba törő kunokat az erdélyi Kerlésnél, a délvidéki Nándorfehérvárnál és a Felső-Tisza-vidéken is legyőzte. Nemcsak védte, de szélesítette is az ország határait. A népi emlékezet számos legendát őriz vele kapcsolatban, az ő nevéhez fűződik az első magyar szentek – I. István, Imre herceg, Gellért püspök és a Zobor-hegyi remeték, András és Benedek avatása.
Gergely Papp Adrianna üdvözli a megjelenteket (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A mítoszokkal övezett Szent László jelenléte társadalmunkban két dolog miatt is fontos. Elsősorban a V4 országai magukénak érzik, ezért Magyarország rajta keresztül is üzen, és az együttműködés fontosságára és a közös összefogás erejére hívja fel Szlovákia, Lengyelország és Csehország figyelmét. A másik jelentősége pedig az, hogy Szent László cselekedetei és a Kárpát-medencét gazdagító legendái által a kereszténység megtartását segíti darabokra hulló társadalmunkban.
Szent László és a leányrabló kun
László herceg kunokkal vívott kerlési csatájának a története gyakran fordul elő képes elbeszélések formájában. A leányrabló kun legyőzésének jelenetét szerte a Kárpát-medencében nagyon sok középkori freskónk őrzi. Ha megnézzük a Magyarországon található Tereske és Türje, a felvidéki Kakaslomnic, Karaszkó, Rimabánya, Szepesmindszent, Vitfalva és Zsigra, vagy az erdélyi Gelence, Homoródkarácsonyfalva és Székelyderzs templomainak freskómaradványait, azt tapasztaljuk, hogy nemcsak mondanivalójuk, hanem képi világuk is egyforma. Mind a világosság és a sötétség, a jó és a rossz, a keresztény és a pogány hitvilág küzdelmét, kettősségét ábrázolják. Míg az előbbieket megtestesítő László herceg fehér lovon ül, fehér vagy világos a ruhája és ezüstszínű fegyverrel harcol, addig kun ellenfelének lova és ruhája mindig sötét, haja vörös, szájából lángokat fúj. Ezek a freskók egy sajátosan magyar témát ábrázolnak. A vándortárlat Lengyelország után Kassára érkezett, s a közönségnek lehetősége van Móser Zoltán Balogh Rudolf-díjas fotóművész, etnográfus freskókat megörökítő képeiben gyönyörködni.
Móser Zoltán freskófotói (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Jankovics Marcell dokumentumfilmje is elsősorban ezt a mondabeli lányszabadítást ecseteli. A középkori művészek korlátok nélkül ábrázolhatták a mondák jeleneteit, hiszen a festett alkotásokat kevésbé cenzúrázták, mint a szövegemlékeket. A filmkockák beszámoltak a váci egyház alapításának legendájáról, a gímszarvas mítoszáról és annak gyertyaként világító szarvairól. Feldolgozásra került a forrásfakasztó Pegasus legendája, mely a debrődi szent kúthoz is kötődik, mivel a mítosz szerint itt Szent László lova fakasztotta a vizet. A község felett növénytemplom is épült, ez a magyar nyelvhatáron elterülő vidék 2007 óta búcsújáró hely – ennek gyökereit 1952-ben vélhetjük felfedezni, amikor a viharban két asszony a bokrok között megpillantotta a Szűzanyát. A film más érdekességekről, jelképekről és László életútjáról is beszámol. Mindez a népi kultúra mítoszőrző szerepének köszönhetően maradt fenn.
Gál Péter író (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Szent László tette kereszténnyé a magyarságot
Gál Péter előadása során Szent László jelenlétét próbálta alátámasztani személyes élményein és történelmi kutatásain keresztül. Gondolatmenetét három fogalom köré építette: tett – az emberek földi tevékenysége, mítosz – a nép hagyománya és a cselekvés – illetve, hogy mostani évtizedeinkben milyen módon van jelen Szent László. „Szent királyunkról feltételezhetjük, hogy földi életében olyanokat tett, olyan lelkületű volt, hogy halála után az utóélete tovahalad, egészen 2017. május 11-ig. Élete során csodákat művelt: dögvészben megsegítette vitézeit 1092-ben, vizet fakasztott.
Vallásosságát anyjától kaphatta nevelése során, míg a lovagi erényeket, a misztikumra való hajlamot Turul nemzetségétől örökölte. „Szent Lászlóig a nép eszményképe még nem a keresztény hős. Szent István legendáival a külső fegyelem igáját tette a magyarságra azzal, hogy egy korszerű keresztény hitű társadalmat épített ki. A szívekben és lélekben kereszténnyé Szent László tette a magyarságot. Óriási érdeme ez,” – hangzottak el Gál Péter gondolatai. A világfa gyümölcse maga Jézus, melyre már nem kell felmásznunk, ágai lehajolnak hozzánk. Szent László király által vált a mi kereszténységünk jelképévé is. Ő az, akinek felajánlják az akkori Európa legnagyobb tisztségét, de ő kegyes király, és a német-római császárságot visszautasítva marad hű hazájához. Tudja, hogy minél magasabb tisztségben van valaki, annál jobban ki van szolgáltatva a bűnnek.
Móser Zoltán fotóművész alkotásai (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Nem csoda, hogy 200 évvel földi jelenléte után már mitikus lényként emlegetik, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az 1300-as években már a kun is olyan mesebeli hős, aki meg akarja szerezni a szüzet, az áldottságot. Más-más és egyre nagyobb a felek harci tétje. „Aki megtagadja önmagát, az találja meg énjét Krisztusban. A mítosz él és hat, az a nép válasza a Teremtő felé. Ez olyan, mint a mag, potenciálisan benne van az egész fa. A nép mondákon keresztül adja tovább az igéit, a válaszait Istennek. Ezek ott vannak a hímzésekben, a tánclépések a kerámiák díszítésében” – mondta az előadó, akinek meggyőződése, hogy a hagyományozódás nem lineárisan történik meg. Egyformán jelentős a magyarbődi néptánckultúra, mint a debrődi forrásfakasztás. A lényeg, hogy egy adott pontban egyetemesen tud létezni egy kis közösség, szakrális töltete van. A népi vallásosságnak nagyon nagy szerepe van a közösség megmaradása szempontjából. Ezért van lényeges helye a mítosznak, mely a nép közös hitvallása.
A közönség (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Szent László jelenvalósága
Gál Péter saját fotói és illusztrációi segítségével beszámolt arról is, miképpen tud Szent László a mai világ cselekményeinek hátterében lenni, jelenlétével a közösségeknek erőt adni, segíteni a viharos időkben tovább létezni. „A moldvai csángóktól kaptuk azt a hagyományt, hogy hogyan teremti Szent László király újjá a világunkat. Amikor megszólal, keresztel, nevet ad. A janicsár papokra jellemző, hogy próbálják múltjukból kitörölni a hőst, szobrai lekerülnek a templomi oltárokról. Egy zoboralji kis faluban őrizték legtovább a szobrát a templomban” – mesélte. Az 1993-as „homályszakadék” okozta áradatnál személyesen volt jelen, Szent László moldvai csángó népe még azon az éjszakán indult szekereken segíteni a rászorulóknak.
Az Idvezlégy Szent László kerály kiállítás egy része (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
A széphavasi Szent László-forrásról és lovának kőben maradt patanyomáról személyes élményként számolt be a történész, valamint a Tamás József által felszentelt körtemplomról is szólt. Böjte Csaba Csíksomlyón beszélt a fiataloknak Szent Lászlóról, hogy a hitüket erősítse. Székelyföldön személyes élményekről számolt be a nép, az uralkodó által fakasztott forrásnak gyógyító ereje van, bizonygatták. A zoboralji, Nyitra környéki magyarok hozzá fohászkodva próbálják magyarságukat megtartani. „Mindig adott az a tudás, és az abból fakadó hit, mely szükséges a világ újjáteremtéséhez. Nekünk azt kell szolgálnunk, hogy Szent László világa újjáteremtődjék, és ezáltal megmaradjon a világ szakralitása. Az ő világa, a mi egész történetünk és sorsunk. Ha ehhez a megvalláshoz lelki értelemben hűek maradunk, akkor a kőből mindig víz fakad majd, a betegséget egészség követi és lesz táplálékunk” – ezekkel a gondolatokkal zárta Gál Péter tartalmas előadását.
