Egyetértettek a visegrádi országok (V4) miniszterelnökei keddi budapesti találkozójukon abban, hogy szorosabb együttműködésben hatékonyabban képviselhetik érdekeiket az EU-ban. A vendéglátó magyar kormányfőhöz hasonlóan a szlovák, a cseh és a lengyel miniszterelnök is kiemelt feladatként szólt az energiabiztonság megteremtéséről. Iveta Radičová szlovák miniszterelnök a csúcstalálkozó utáni sajtóértekezleten kijelentette: intenzívebbre fogják az együttműködést a jövőben, így ezentúl az EU-csúcsok és a Tanács ülései előtt is találkoznak az államok vezetői. Arra kell figyelni, ami összeköti, és nem arra, ami elválasztja az országokat – hangsúlyozta a szlovák kormányfő.
Szlovákia július elsején vette át a V4-ek egy évre szóló soros elnöki tisztét Magyarországtól.
A szlovák elnökség munkaterve a V4-ek közös érdekeire helyezi a hangsúlyt, ezek közül hármat emelt ki Iveta Radičová.
Együtt kell működni a gazdasági válság okozta károk leküzdésében, a magas munkanélküliség csökkentésében – mondta, hozzátéve: további fontos feladat az energiabiztonság megteremtése, ugyanis „az országok szabadságának, függetlenségének mértéke függ az önellátás mértékétől”.
Újabb kihívásként említette a közép-kelet-európai érdekek hatékony képviseletét az unióban, különös tekintettel a versenyképesség növelésére fókuszáló EU2020 stratégia kidolgozására.
Ugyancsak felhívta a figyelmet az energiabiztonság megteremtésének szükségességére Petr Nečas cseh miniszterelnök. Ha a V4-ek országai együttműködnek a kérdésben, és összekapcsolják energetikai hálózataikat, csökkenthető lenne a kiszolgáltatottságuk – fűzte hozzá, emlékeztetve: az energiaellátás jelenlegi helyzetéből adódó hátrányokat minden V4-tag érzékelte az elmúlt években.
Petr Nečas megjegyezte: az EU néhány kulcsfontosságú dokumentumot készít elő ebben az ügyben, a visegrádi négyeknek pedig az a feladatuk, hogy minél hatékonyabban képviseljék érdekeiket.
A cseh kormányfő szerint azonban legalább ilyen lényeges az államháztartás stabilizációja, már csak azért is, mert a térség országainak eseményei hatással vannak egymásra.
Petr Nečas üdvözölte, hogy a „szavak szintjéről” a gyakorlati együttműködés felé tolódott el a V4-ek tevékenysége, ez véleménye szerint rendkívül nagy lépés.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint az unió új tagállamainak be kell bizonyítaniuk, hogy vannak olyan erősek és jók, mint a régiek; ehhez hozzájárulhat, hogy a V4-ek példaértékű együttműködés az egész EU számára. De Közép-Kelet-Európa azzal is példát mutathat az uniónak – tette hozzá -, hogy bátor reformokkal igyekszik választ adni a válság kihívásaira.
A 2011-ben esedékes magyar és lengyel uniós elnökség ugyancsak jó lehetőség a bizonyításra – hívta fel a figyelmet Donald Tusk.
A lengyel kormányfő szerint az új tagok hamar átvették az EU „elsőszámú elvét”, amely szerint a nemzeti érdekekből közös, uniós érdeket kell létrehozni, nem pedig ütköztetni azokat egymással.
A V4 jelentős eredményeket ért el az elmúlt években, gyakran működött együtt a balti államokkal, illetve Romániával és Bulgáriával is – mutatott rá Donald Tusk.
A lengyel miniszterelnök köszönetet mondott a társországoknak a repülőbalesetben életét vesztő Lech Kaczynski államfő tragédiája után kifejezett együttérzésükért és az árvízi helyzetben nyújtott támogatásukért.
Kérdésre válaszolva Donald Tusk úgy fogalmazott: nem aggódik a lengyel gazdaság helyzete miatt, mivel az előrejelzések biztatóak, így szerinte nem kell „túlértékelni” a lengyel zloty mozgását sem.
Hozzátette: a magyar kormánynak bizalomra van szüksége, a V4-tagországok „nem oktatják ki egymást”.
A találkozó alkalmából kiadott közös nyilatkozat szerint a visegrádi országok elfogadták a szlovák elnökség programját, abból külön kiemelve az EU2020 stratégia megvalósítása, az energiabiztonság, a környezetvédelem, az infrastrukturális fejlesztés és a gazdasági együttműködés fontosságát, illetve a V4 létrejöttének közelgő huszadik évfordulóját.
A nyilatkozatban hangsúlyozták, nagy figyelmet fordítanak az uniónak a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerség országaival – Ukrajnával,
Fehéroroszországgal, Moldovával, Grúziával, Azerbajdzsánnal és Örményországgal – ápolt kapcsolatára, valamint az uniós Duna-stratégia kidolgozására.
A dokumentum kiemelte, 2011-ben két közép-európai ország tölti be az EU soros elnöki tisztjét ; a magyar és a lengyel elnökség sikeréhez hozzá kívánnak járulni a visegrádi országok is.
mti, Felvidék Ma
