A NATO július 7–8-án Ankarában rendezendő csúcstalálkozóján Ukrajna szeretné elérni, hogy a zárónyilatkozatban hivatalosan is elismerjék mint a NATO biztonságához is aktívan hozzájáruló partnert.
Kijevi álláspont szerint Ukrajna már nem csupán a szövetség támogatásának kedvezményezettje, hanem aktív hozzájárulója is az Észak-atlanti Szerződés Szervezete biztonságának. Az ukrán álláspont szerint az idei NATO-csúcs lesz az első, ahol már ebben az új szerepkörben vesznek részt, ezért elvárják, hogy a csúcstalálkozó záródokumentuma is tükrözze a NATO és országuk kapcsolatának átalakulását, azzal, hogy hivatalosan is biztonsági hozzájárulóként (security contributor) ismerjék el.
A biztonsági hozzájáruló (vagy biztonság exportőr) kifejezés a NATO-ban olyan országot jelöl, amely aktívan növeli a szövetség védelmi erejét és stabilitását ahelyett, hogy csak külső védelemre szorulna.
Az ukrán fél emellett kiemelte a védelmi ipar hosszú távú támogatásának fontosságát is, mondván, hogy a fegyverszállítások mellett egyre nagyobb szükség van kiszámítható pénzügyi kötelezettségvállalásokra az ukrán hadiipari termelés közép- és hosszú távú tervezésének elősegítéséhez.
Az ukránok tehát változatlanul vehemensen szorgalmazzák nemcsak az uniós, hanem a NATO-tagságot is, aminek mintegy előszobájaként tekintenek a biztonsági hozzájárulóként történő elismerésre.
Kijev már 2022-ben, a négy ukrajnai régió orosz annektálására reagálva bejelentette, hogy gyorsított eljárásban csatlakozni kíván a katonai szövetséghez. Sokatmondó azonban, hogy Jens Stoltenberg akkori NATO-főtitkár elzárkózott a háborúban álló ország kérelmének támogatásától.
A NATO kollektív védelmi megállapodásának 5. cikke értelmében ugyanis, ha egy tagállamot megtámadnak, a többieknek azt saját maguk elleni támadásnak kell tekinteniük, és szövetségesük segítségére kell sietniük. Ez azt jelenti, hogy ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, miközben még mindig háborúban áll Oroszországgal, akkor az 5. cikk életbe lépne, ami rémálomszerű forgatókönyvhöz vezethet. A NATO sokkal közvetlenebb módon kerülne a háborúba, ami azt jelenti, hogy Oroszországgal határos tagországok, például a balti államok és Lengyelország potenciálisan frontvonalba kerülhetnek.
Putyin az ukrajnai háború kitörése óta azt hirdeti, hogy a NATO fenyegeti Oroszországot. A biztonsági hozzájárulóként való elismerés ugyan még nem jelent tagságot, de Ukrajna minden egyes lépéssel történő közelebb kerülése ehhez a célhoz csak a kezére játszana ennek a narratívának.
A csatlakozáshoz viszont hiányzik a szövetségen belüli konszenzus, egyes tagállamok korántsem minden ok nélkül a harmadik világháború kirobbanása vörös vonalának tekintik a lépést.
Mark Rutte jelenlegi NATO-főtitkár korábban úgy fogalmazott, hogy Ukrajna támogatásának folytatása egy erősebb NATO-t és nagyobb biztonságot jelent valamennyi szövetséges számára.
Az sem biztató hír ezzel összefüggésben, hogy Zelenszkij szövetsége lehet az új NATO-főtitkár, a bukott brit miniszterelnök Keir Starmer ugyanis fontolgatja, hogy a jövőben a NATO főtitkári posztját töltse be. A poszt 2028-ban megüresedik, hacsak Mark Rutte mandátumát az összes tagállam egyetértésével nem hosszabbítják meg. Ahogy a mondás tartja, a jó káder nem vész el, csak átalakul. Nos, ez a miniszterelnökként be nem vált káder szoros kapcsolatokat ápolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, s ez a tény tovább növelné az ukrán csatlakozás és ezzel együtt a rémálomszerű forgatókönyv bekövetkeztét.
NZS/Felvidék.ma
